ONE HEALTH – mindannyiunk egészsége számít (X)
Az elmúlt évtized eseményei, a Föld népességének növekedése, valamint az emberiség térnyerése mára odáig vezetett, hogy egyre több és egyre nagyobb járványokkal kell szembenéznünk. Ezért a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) szakembereinek munkájához elengedhetetlen, hogy megértsék, és összefüggéseiben lássák a vírusok terjedésének menetét és okát, ehhez azonban számtalan tényezőt kell megvizsgálniuk. Mindezekben a One Health koncepció segíti őket.
Rendkívül nagy azon vírusok száma a Földön, amelyeket már ismerünk, ám legoptimistább becslések szerint is csupán ezek 1%-át ismerjük az emberi fertőzésre képes vírusoknak. A tudomány jelenlegi állása szerint huszonöt víruscsalád az, amely a járványok elleni küzdelemben különös figyelmet érdemel. A szakemberek évek óta tanulmányozzák ezeket a kórokozókat, így a legtöbbről már tudjuk, hogy milyen környezetből és mely földrajzi régióból származnak. Azonban ahhoz, hogy a virológusok megelőző lépéseket tudjanak tenni a közeljövő járványaival szemben, meg kell érteniük azokat a folyamatokat, amelyek a tényleges fertőzésekhez vezethetnek. Ehhez számos tudományterület szakértelmét szükséges egyesíteni, hiszen sokszor szociokulturális, klimatikus és más paraméterek együttesen játszanak szerepet a kórokozók egyre fokozódó térnyerésében.
Az emberiség az elmúlt húsz évben felismerte, hogy a fertőző betegségek elleni küzdelem és az egészségmegőrzés tekintetében elengedhetetlen annak felismerése, hogy az emberek egészsége szorosan összefügg az állatok és a közös környezetünk egészségével – ez az Egy Egészség, a One Health koncepció. Egyértelmű tehát, hogy ha a háziállataink betegek vagy járványok törnek ki köztük, az a mi egészségünkre is hatással van. Erre gyakori példa a sokak által ismert madárinfluenza, hiszen minél többször alakulnak ki járványok a baromfitelepeken, annál nagyobb eséllyel találkozhatunk emberi esetekkel is. Egy másik példa az antibiotikum rezisztencia, amely jelenleg több mint százmillió ember halálát okozza évente, és olyan baktériumokra vezethető vissza, amelyekre többé nem hatnak az elérhető antibiotikumok. Ezek nagy részéért az emberi gyógyászatban vagy az állattartásban túlhasznált antibiotikumok a felelősek.
Ebből fakadóan ahhoz, hogy a virológusok lássák mire képes egy adott vírus, minden körülményt meg kell vizsgálniuk annak gazdaállatától, természetes közegétől az emberi kapcsolódási pontokig – ezzel válik lehetővé a megelőzés. A VNL kutatói munkájuk során jellemzően ilyen kórokozókkal és gazdaállatokkal foglalkoznak több szakterületről érkező szakértő bevonásával. A szakemberek expedícióik során megfigyelik az állatok ökológiai sajátosságait, mint például a populáció méretét, az állatok táplálkozási szokásaikat és a vándorlási útvonalaikat is, végső soron pedig olyan kockázatelemzést végeznek mely során megvizsgálják, hogy van-e esély arra, hogy az adott kórokozó átugorjon az emberekre.
Gyógyszer tapadókorongból
A gyógyító tapadókorong elkészítését egy éttermi élmény és a polipok karjain lévő tapadókorongok ihlették.
Fizikai Nobel-díj – 2023
Krausz Ferenc Németországban élő magyar születésű fizikus, Pierre Agostini Egyesült Államokban tanító francia fizikus és Anne L'Huillier Svédországban dolgozó szintén francia fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi bejelentése szerint - tette közzé a hírt az MTI.
A Darwin-pintyek változásai
Egy nemzetközi kutatócsoport tárta fel, miként alkalmazkodnak a változó körülményekhez e madarak egy csoportja.
Elkészült a Tejútrendszer tömegének legpontosabb becslése
Egy új, megfigyeléseken alapuló számítás szerint a Tejútrendszer tömege jóval kisebb, mint azt a kozmológiai modellek alapján gondoltuk.
A trilobita utolsó vacsorája
A trilobiták 270 millió éven át uralták a tengereket, most egy csehországi példányuk emésztőrendszerének tartalmára is fény derült.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
