Melegben a göndör haj a leghűsítőbb

Talán sokakban felmerült már, hogy miért van hajunk, amikor evolúciónk során a teljes testünket korábban elborító szőrt jórészt elveszítettük? A tudomány úgy vélekedik, talán a két lábon, felegyenesedve járás miatt alakulhatott így, a nagy aggyal rendelkező emberelődöknek szükségük lehetett a haj nyújtotta árnyékra.

A Pennsylvania Állami Egyetem szakemberei egy új kutatásban azt ellenőrizték, vajon milyen jelentősége van hajunknak a hőszabályozás szempontjából, a PNAS folyóiratban tették közzé az eredményeket.

Egy korábbi elmélet szerint a kopasz fej jelentheti az ideális „hajviseletet” a hőség ellen, ám ezt megcáfolták, a napsütésben a kopasz férfiak feje 2-3-szor többet izzad, mint a hajjal rendelkezőké, az izzadással tudja csak ellensúlyozni a többlet hőt. Azt azonban korábban nem vizsgálták, milyen hajtípus jelenti a leghűsítőbb megoldást. Természetesen már felmerült, nem lehet véletlen, hogy a forró Afrika lakóinak göndör hajuk van, ahogy más, trópusi régiók (pl. Új-Guinea, Ausztrália) őslakosainak szintén.

A kutatók tesztbábukon vizsgálták meg a haj szerepét, a bábukat elektromos fűtés révén valós emberi testhőmérsékletre melegítették (ez a bőrünkön kb. 35 Celsius-fok). Különböző, emberi hajból készült parókákat viseltek a bábuk, amely alatt aztán a fejük hőmérsékletét külön mérték. Négyféle viseletet vizsgáltak: a kopasz fejet, az egyenes, a hullámos és az erőteljesen göndör hajat. A mérések során egy lámpával imitálták a napsütést (a napsütés energiájával azonos volt a lámpa által leadott hő), ez a bábu fejét fentről melegítette, szélcsatornában pedig különféle szélsebességeknél (ezek hatásukban az ember járását-futását imitálták) is elvégezték a tesztméréseket. A külső viszonyokat fajunk őshazája, Afrika egyenlítői régiójához igazították, 30 Celsius-fokos melegben, 60 százalékos relatív páratartalom mellett mértek.

A mérések nem okoztak csalódást: mindenféle haj csökkentette a fejre jutó napsugárzást, ám a legjobban a sűrű göndör, ez esetben sokkal kevesebb izzadásra volt ahhoz szükség, hogy hűsen tartsuk a fejünket. A göndör haj a hűtő hatása mellett tehát még víztakarékos is volt, szemben a kopaszsággal, amely ebben a kísérletben is a leginkább felmelegedő fejet eredményezte.

Bár a haj, s így a göndör haj is rontja a párolgás hűtő hatásfokát, ám ugyanez a haj azt is eredményezi, hogy jóval kevesebb párolgásra van szüksége a fejnek.

Ez azt jelenti, hogy a göndör haj evolúciós előnyt jelenthetett a forró égöv lakói – és az ott élt emberelődök – számára, minél göndörebb volt a haj, annál kevésbé forrósodott fel az ember feje. A nagy erejű napsugárzás és a kevés hozzáférhető ivóvíz együttesen a göndörség kialakulását és elterjedését segítették elő. Elképzelhető az is, hogy már akár az Australopithecus esetében kialakult a göndörség, és ezzel elődeink ki tudták használni azokat a forró órákat élelemszerzésre, amikor a ragadozók a saját hőháztartásuk miatt sziesztázni kényszerültek.

A kutatók hozzátették, fontos lenne azt is megvizsgálni, hogy az egyenes hajzatnak miféle előnye lehet (ha van ilyen) a hűvösebb klíma esetében. Azt is fontos lenne megérteni, hogy a koponyát hűtő göndör haj miként hat a teljes test hőháztartására.