Jót tehet agyunknak a délutáni szundi

Míg a kisgyerekek jelentős része szundít egyet nappal, iskolás kortól idős korig egészen keveseknek adatik erre lehetőségük, könnyen érthető okokból, majd 65 év feletti korban ismét többen tudnak egy kis időre lepihenni nap közben is. A szundi, tartson csupán 5-15 percig is, jótékony hatású a teljesítményünkre

A University College London szakemberei és uruguayi kollégáik a Sleep Health szakfolyóiratban számoltak be a délutáni szundikálás kapcsán találtakról. A kutatók 40-69 év közti emberek adatait vizsgálták át, és oksági kapcsolatra bukkantak a nagyobb agytérfogat és a rendszeres szundi közt. Agyunk természetes módon veszít nagyságából, ahogy öregszünk. A nagyobb agytérfogat azonban jelzésértékű az agyi egészséget illetően, azaz a demencia és más elváltozások kisebb eséllyel fordulnak elő nagyobb agytérfogat esetén.

Korábbi kutatások már arra jutottak, hogy egy rövid szundi segíti a kreativitást, a kognitív funkcióinkat, most arra voltak kíváncsiak a szakemberek, van-e oksági összefüggés az agyi egészség és a rendszeres szundi között. Ezt genetikai adatok segítségével mérték fel, a mendeli randomizáció módszere útján, ezzel ki lehet mutatni egyes gének és valamely tulajdonság, esemény közti ok-okozati összefüggést.

A vizsgálat során a szundikálásra genetikai alapon hajlamos emberek agyszerkezetét és kognitív funkcióit hasonlították a nem szundikáló típus képviselőivel, összesen 35 ezer ember esetében. Egy korábbi vizsgálatban már sok százezer fő segítségével azonosították azokat a génváltozatokat, amelyek összefüggnek azzal, hogy valaki ledől-e délben egy kis szundira (a szundi önbevallása mellett a karóraként viselhető mozgásérzékelők is igazolták). A mostani vizsgálatban olyan alanyokat mértek fel, akiknél rendelkezésre állt agyi MRI eredmény is, és a napi szundikálásukról is volt adat.

Arra jutottak, hogy akik alszanak, azoknak 2,6-6,5 százalékkal nagyobb volt az agytérfogatuk, a nem szundizókkal összevetve. Három másik, az agyi egészség állapotát jelző tényezővel (hippokampusz mérete, vizuális memória állapota és reakcióidő) azonban nem találtak kapcsolatot.

A kutatást vezető dr. Victoria Garfield elmondta: „Remélem, a mienkhez hasonló kutatások, amelyek a rövid alvás pozitív egészségügyi hatásait mutatják ki, segítenek eltörölni a nappali szundikálás körül mindmáig meglévő előítéleteket.”