Idefix az űrbe megy

A japán JAXA űrhivatal a Mars holdjára mintagyűjtő küldetést indít MMX (Martian Moons eXploration – Mars-holdak felfedezése) néven, a tervek szerint 2024-ben, majd 5 évvel később haza is érhet a mintával.

A Mars két apró holdja, a Phobos és a Deimos meglehetősen rejtélyesek, bár egyre többet tudunk róluk, még mindig nem lehetünk 100 százalékosan biztosak az eredetükben. Még mindig tartja magát az elképzelés, mely szerint az égitestek a kisbolygóövből befogottak, de egyre több érv szól amellett, hogy egy ütközésben a Marsból szakadtak ki. A néhány grammos regolit- és kőzetminta, amelyet az MMX hazahoz, eldöntheti majd ezt a kérdést.

Az MMX egyik célja ez a mintavételezés (ezt a japán űrhivatal már több alkalommal sikeresen elvégezte üstökösmag, illetve kisbolygó esetében), emellett azonban egy német-francia gyártású kis rover is eljut majd a Mars nagyobbik holdjára. Maga az MMX három részből áll össze: egy leszállóegység, egy abból elkülönülő felszálló modul (amellyel a kiemelt minta is jön), és a rover. Ez utóbbit a francia űrhivatal (CNES) és a német űrhivatal (DLR) közösen építi, illetve jórészt már el is készült, de a következő hónapok során, a célzott határidőre teljesen befejezik az építését.

A rovernek az Idefix nevet adták, amely kettős utalás, egyrészt utal az Asterix képregényekből ismert eszes kutyusra (magyarban egyes fordításokban Töpszlix és más néven is szerepelt), másrészt az első francia műholdra is, amely szintén Asterix néven működött. Mivel a képregény (illetve a belőle készült rajzfilmek) igen népszerűek Németországban is, így nem volt nehéz dolga a francia űrhivatalnak a névadásról meggyőzni a német kollégákat.

Az Idefixnek a Phobos felszínén extrém alacsony gravitációban kell majd furikáznia, a kis marsi holdnak csak a földi gravitáció kétezred része jutott. Ez a technikai lehetőségek határát jelenti. A roveren jelenleg az utolsó simításokat végzik a CNES Toulouse-ban lévő üzemében, még némi tesztelés hátra van, majd szeptemberben átszállítják Japánba. Ott fogják integrálni az űrszondára.

Le rover 🇫🇷🇩🇪 de la mission 🇯🇵 @mmx_jaxa_en a un nom ! Bienvenue Idefix !

The @mmx_jaxa_jp rover has a name! Welcome Idefix! #ParisAirShow pic.twitter.com/v0SKzD84Ur

— CNES (@CNES) June 20, 2023

A roveren egy spektrométer, egy sugárzásmérő kapott helyet, a Phobos felszínének hőtulajdonságait és ásványi összetételét helyben is vizsgálja majd az eszköz. Emellett négy kamerája van, kettő a kerekek és a talaj figyelésével járul hozzá a haladáshoz, és emellett két navigációs kamera is helyet kapott az eszközön.

A Phobos felszínén az eszköznek mintegy 200 Celsius-fokos hőingást kell elviselnie, részint ennek a tesztjei zajlanak most. Emellett még tesztelik azt a rendszert, amely az anya-űrszondáról leválasztja a rovert, illetve a kommunikációs rendszert is, amelynek segítségével az anya-űrszondára küldi az adatait.

Ha az MMX 2024-ben valóban elindulhat, 2025-re éri el a Mars rendszerét, ahol pályára áll és megkezdi a Phobos és a Deimos vizsgálatát. A rovert a kiszemelt hely felett 100-40 méteres magasságból „ejti” le a szonda, a kis gravitáció miatt remélhetőleg szépen landolhat majd. Ha ez sikerrel lezajlott és az Idefix bekapcsolt, 3 hónapon át végez majd méréseket a felszínen, e folyamat végén pedig az MMX ismét megközelíti a holdat, és a rover által begyűjtött adatok segítségével mintát vesz, amellyel aztán hazajön, és az indítástól számított ötödik évben a minta landol Ausztráliában.