Veszélyesen sok a majom és a vaddisznó Délkelet-Ázsiában

A zavart erdőségek olyan területek, ahol az emberi jelenlét hatására felborult az ökoszisztéma eredeti egyensúlya. A mezőgazdálkodásra használt területek szomszédsága ilyen erdőkből áll Délkelet-Ázsia jelentős részén, egy ilyen régiót vizsgált meg a Queenslandi Egyetem kutatója vezette csoport.

Az ember közelségében a vadállatok jelenléte azért jelent problémát, mert olyan állati eredetű betegségek átadását teszi lehetővé, amelyekből aztán akár világjárványok is eredhetnek. A szakemberek ezt évtizedek óta tudják, de a köztudatba talán csak a covid kapcsán nagyobb nagyobb hangsúlyt. Az állati eredetű, vagyis zoonotikus fertőző betegségeink száma egyre nő, és a jövőben, a nagyobb emberi zavarás és közelség miatt ez csak még tovább fokozódik.

A kutatók kameracsapdákkal végeztek felméréseket, a kamerák által rögzítettekből számították ki, hol mennyi állat található. „A makákók és a vaddisznók átveszik a hatalmat Délkelet-Ázsia zavart erdőségeiben” – mondta Dr. Matthew Luskin, a kutatás vezetője. „Ezért legnagyobb részben az emberek felelősek, hisz átalakították az erdőket, kivágták a fákat, olajpálma-ültetvényeket létesítettek, e helyek pedig alkalmas élőhelyet és táplálékot nyújtanak ezeknek az állatoknak.” A kutatók a vaddisznók és a makákók számában négyszeres növekedést láttak e helyeken, a természetes állapotú, nem zavart erdőségekhez képest.

„Az állatok kihasználják a farmokat, lerohanják a terményeket és dúskálnak az energiában gazdag élelemben.” Dr. Luskin hozzátette, Thaiföld, Malajzia, Indonézia területén rengeteg makákóval találkozott a farmok, ültetvények körüli erdőszéleken, a majmok követték őket, piszkálták a holmijukat.

A majmok és a disznók emberközeli, nagyszámú jelenléte pedig súlyos egészségügyi kockázatot jelent. „Mind a disznókról, mind a makákókról tudjuk, hogy hordoznak az embert is megfertőzni képes betegségeket, és ez a két leggyakoribb állat azon a helyszínen, amely a zoonotikus betegségek globális forrópontja” – tette hozzá a kutató.

Délkelet-Ázsia sűrűn lakott vidéki területei a szakemberek szerint akár a következő emberi járványok forrása is lehetnek.

A betegségek veszélye mellett az így átrendeződő erdei élővilágnak tovagyűrűző hatása is van. Mindkét állatfaj elpusztítja a fák magoncait, megeszik a madarak és hüllők tojásait. Malajziában a disznók az esőerdők faállományának megújulását 62 százalékkal csökkentik. A szakemberek szerint minél gyorsabban be kell avatkozni e két állat egyedszámába, mielőtt még nagyobb kárt okoznak az erdők élővilágában. „Senki se szereti a vadállatok felesleges irtását, de a rendkívül nagy számú, károkozó állatok negatív társadalmi és ökológiai hatásai azonnali, ám etikus megoldásért kiáltanak” – tette hozzá Dr. Luskin.