Zoltán, Szultána2024. június 23., vasárnap
Tudomány

Emiatt lehetnek ma madaraink

National Geographic Magyarország

A kréta időszak végén lezajló kihalási hullámot a dinoszauruszok közül egyedül a madarak élték túl, úgy tűnik, az okára is fény derült.

Borostyánba zárt madártollak - és egykori tulajdonosuk illusztrációja
Forrás: Field Museum

A 99 millió évvel ezelőtt keletkezett mianmari borostyánok óriási kincset jelentenek a paleontológia számára, rengeteg felfedezés kötődik hozzájuk. Egy újabb fontos kérdésre találhattak választ abban a két, külön tanulmányban részletezett felfedezésben, amelyet a chicagói Field Museum ismertetett.

A ma élő madarak mind-mind dinoszauruszok, egyedül ők élték túl a 66 millió évvel ezelőtti kisbolygó-becsapódást. Azonban az ősi madárfélék közül se mind költözhetett át modern korunkba, a különleges, borostyánba zárt ősmaradvány arról árulkodik, mi lehetett ennek az oka. Úgy tűnik, a madarak vedlésében rejlett az a különbség, aminek a kertjeinkben kukacot gyűjtő cinegét, vörösbegyet, vagy a szántóinkon a pockokat összefogó ölyveket köszönhetjük.

A tollak minden madárra jellemző „alkatrészek”, amelyek alapanyaga a keratinnak nevezett fehérje – ugyanebből áll a hajunk és a körmünk is. A tollak segítségével tudnak madaraink repülni, ez védi őket mind a hidegtől, mind a káros napsugárzástól, elősegíti a párválasztást, vagy épp elrejti őket a ragadozók elől. A toll nem egy egységes valami, hanem különböző feladatokat ellátó, s ezekhez szakosodott különféle szerkezetekből felépülő testrész. A tollak nem javíthatóak, ezért ahogy a használattól kopnak, időről időre vedléssel kell lecserélnie őket minden madárnak. A fiókák első vedlésük során bébikori pehelytollaiktól szabadulnak meg, majd ezután minden évben újból vedleniük kell.

A vedlés kulcsfontosságú

„A vedlésre nem sokan gondolnak úgy, mint valami fontos folyamatra, holott alapvető fontosságú, hisz a tollaknak annyi de annyi különféle funkciójuk van” – magyarázta Jingmai O’Connor, a múzeum őslénytani gyűjteményének őshüllőkért felelős társkurátora. „Tudni szeretnénk, miként is alakult ez a folyamat, miféle különbségek álltak fenn a madárfélék egyes csoportjai közt. Sőt, az is kérdés, hogy ennek milyen hatása lehetett a madarak evolúciójára és túlélésére.”

Microraptor kövület, kis nyílt jelzi (a kép felső részén) a szárnyból hiányzó toll helyét. (a mérce 10 centis)
Forrás: Communications Biology

Ezeket a kérdéseket segít megválaszolni a 99 millió éves, borostyánba zárt toll. Jól ismert, hogy kétféle fejlődési úton haladhat egy madárfióka. Vannak fészekhagyók, amelyek már a kikeléskor tollasak, járnak, s önálló táplálkozásra képesek – a legközismertebb ilyen madár a csirke. Vannak azután a fészeklakók, amelyek igen fejletlenül kelnek ki, a fiókák eleinte csupaszak, és csak a szülői segítséggel fészekben töltött első hetekben nő ki a tolluk – ilyenek az énekesmadarak, mint például a cinegék. A két csoport vedlése is eltérő. A fészeklakók számára a szülői gondoskodás lehetővé teszi, hogy egyszerre vessék le pehelytollukat és növesszék végleges tollukat. A fészekhagyóknál azonban lassú, fokozatos a folyamat, s csak apránként cserélődnek le a pehelytollaik végleges tollakra.

A borostyánban talált, levedlett madárfiókatollak azonban olyan különös életmódú madáré voltak, amilyen a mai madarak közt nincsen. A fióka a fészeklakó és a fészekhagyó életmód fura keverékében élhetett, a testi tollak teljesen ugyanabban a fejlődési stádiumban vannak. Ez azt is jelenti, hogy a tollak egyszerre, vagy szinte egyszerre kezdtek el kinőni. Azonban a madár a mára kihalt Enantiornithines madárcsoport tagjai közé tartozott. E csoportról viszont már tudjuk, hogy fészekhagyók voltak a fiókáik, ami azt jelenti, ha egyszerre vedlették le tollaikat, kihívás volt számukra az, hogy melegen tartsák testüket. O’Connor úgy véli, ez lehetett az oka annak, hogy e madárcsoport nem volt képes túlélni a kréta végi kihalást. A kisbolygó-becsapódást követően globálisan lecsökkent a hőmérséklet, ez pedig mind a hőháztartásra, mind a táplálék elérésére hatással volt.

No és mi a helyzet a vedlés evolúciójával?

A mai madarak, egyes vízimadár fajoktól eltekintve, felnőttként már fokozatos vedlésen esnek át, ami lehetővé teszi, hogy eközben is repülhessenek. A vízimadarak közt ez nem feltétlen létfontosságú, ők megtehetik, hogy egyszerre vetik le tollaikat, és így pár hétig röpképtelenek. A mai madarak véletlenszerűen begyűjtött múzeumi példányainak hatalmas mennyiségét átvizsgálva világossá vált, hogy a fokozatos tollcserére akad számtalan példa, ám az egyidejű vedlésre nem.

Vedlő császárpingvin
Forrás: wikimedia commons

Mivel csak nagyon kevés egykor élt állat képes kövületté válni, és ezeknek is csak egy részét ismerjük, a fennmaradt ősmaradványok valószínűleg azokat az eseményeket tükrözhetik, amelyek gyakoriak voltak az egykori élet során. Magyarul: a gyakori események nagyobb eséllyel maradnak fenn kövületként is. Az, hogy az ősmaradvány pont az egyidejű vedlést példázza, a kutatók úgy vélik, azt jelzi, régen még ritkább esemény lehetett a vedlés, mint ma. Az ősi madarak talán nem is évente vedlettek, vagy az egyidejű vedlés volt a „divat” még akkoriban. A kutatók szerint mindezek arra utalnak, hogy a kihalt madárfélék és a tollas dinoszauruszok vedlése alapvetően eltért a mai madarakétól. Bár a szakemberek úgy vélik, nem a vedlés milyensége volt az egyetlen ok, ami miatt a mai madarak túlélhették a becsapódást, azonban valószínűleg igen fontos tényező lehetett.

A kudarcok egyáltalán nem vezetnek sikerhez

A kudarcok egyáltalán nem vezetnek sikerhez

Erős és káros túlzás az a gondolat, miszerint a kudarcok szerepe az, hogy elvezessenek minket a sikerhez.

Új projekt védi Laetoli előember-lábnyomait

Új projekt védi Laetoli előember-lábnyomait

Félő, hogy a klímaváltozás hatására elveszíthetjük az ősi nyomokat, azonban egy új kezdeményezés és összefogás segíthet megóvni.

Hét évig utazott a világ körül a megújuló energiával működtetett hajó

Hét évig utazott a világ körül a megújuló energiával működtetett hajó

Az Energy Observer számára szükséges energiát a nap, a szél és a tengervíz segítségével állítják elő.

Évente 1,8 millió embert veszítünk el az időjáráshoz köthető szívhalál miatt

Évente 1,8 millió embert veszítünk el az időjáráshoz köthető szívhalál miatt

Az emberi szervezet számára túl meleg vagy épp túl hideg időjárás olyan szívproblémákhoz vezet, amelyek halállal végződhetnek.

Ugyanaz az alapja az emberi beszédnek és a madárdalnak

Ugyanaz az alapja az emberi beszédnek és a madárdalnak

A madarak rendkívül sokszínű hangja régóta lenyűgözi az embert, azonban keveset tudtunk eddig a hangképző szerv, az alsó gégefő evolúciójáról.

National Geographic 2024. júniusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket