Rendkívül régiek a tanulás és az emlékezet génjei

A Leicesteri Egyetem és a Fribourgi Egyetem kutatói vizsgálták meg azon gének eredetét, amelyeknek köszönhetően számos, az idegrendszer működésében kulcsfontosságú vegyület – az ún. monoaminok, pl. az adrenalin, szerotonin, dopamin – termelését szabályozza. E vegyületek nélkül nem működhetne az emlékezet, és nem tudnánk tanulni sem.

„Azt nem igazán tudtuk, hogy honnan erednek azok a gének, amelyek e monoaminok előállítását, felismerését és lebontását szabályozzák. Számítási módszerek segítségével rekonstruáltuk e gének evolúciós történetét, és arra jutottunk, hogy a legtöbb monoamin előállítást, szabályozást és érzékelést irányító gén a kettős testi szimmetriájú állatok őséhez köthető” – magyarázta Dr. Roberto Feuda, a kutatás vezetője. Ez a felismerés azt jelzi, hogy rendkívül ősi eredetűek ezek a gének, ezen persze nagyon nem is szabad csodálkozni, hisz olyan funkciókat látnak el az általuk szabályozott molekulák, amelyek létfontosságúak a komplex állati viselkedéshez, élethez. Egyúttal e komplex viselkedési formák ősi eredetét is feltárta a kutatás.

Kétoldali szimmetriát mutat a magasabb rendű, aktív mozgásra képes állatok sokasága, így mi is. Ez azt jelenti, hogy hosszanti tengely mentén tükrözött a külsőnk, és ennek köszönhetően vannak páros szerveink. A növények levele hasonlóképp kétoldali szimmetriájú, míg a viráguk már a legtöbb esetben sugaras szimmetriájú, vagyis egy középpontból kiinduló Az orchideák virága is kétoldali szimmetriát mutat. Sugaras szimmetriájúak például a tengerirózsák, vagy a korallpolipocskák.

Az élőlényekre jellemző szimmetriák például kétoldali vagy sugaras formában jelenhetnek meg.

Forrás: Wikimedia Commons

A kutatók szerint ez, a monoaminok révén megnyíló hatalmas lehetőség közrejátszott a kambriumi robbanásnak nevezett biológiai sokféleség növekedéséhez, amelynek során számtalan mai élőlény elődei létrejöttek. Az idegrendszer rugalmassága tette lehetővé azt, hogy a környezettel kölcsönhatásba léphessenek, s arra reagálhassanak az állatok.

„A felfedezés új kutatási lehetőségek számára nyitja meg az utat, amelyekben a komplex viselkedés eredetére derülhet majd fény, illetve arra, hogy ugyanazok az idegsejtek felelősek-e a jutalmazás, a függőség, az agresszió, a táplálkozás és az alvás irányításáért” – tette hozzá Dr. Feuda.