Borostyánba zárt paraziták
Mianmari, dominikai és baltikumi borostyánok foglyaiként maradtak fenn olyan férgek, amelyek különféle rovarokban élősködtek.
Jól ismertek azok az élősködő férgek, amelyek rovarok testében fejlődnek ki, modern képviselőik például a húrférgek. E férgek ősei nem voltak még élősködők, ám az evolúciójuk során kedvezőnek tűnt, ha egy másik állat testét veszik igénybe saját felnövekedésükhöz. A Kínai Tudományos Akadémia számolt be arról a kutatásról, melyben ezen élősködők evolúciós múltjára pillanthatunk rá, az eLife folyóiratban közzé tett eredményeken keresztül.
A Mermithidae családba tartoznak azok a fonálférgek, amelyek kizárólagosan gerinctelenek (pl. rovarok, pókok, ezerlábúak, rákok, giliszták) testében képesek kifejlődni, ezek ősmaradványait korábban csak az elmúlt néhány tízmillió évből ismertük, ennél korábbról csak négy lelet volt. A kínai kutatók most olyan, 99 millió éves mianmari borostyánokat azonosítottak és vizsgáltak, amelyek e parazita evolúciójának korábbi szakaszairól mesél. 16 olyan ősi parazita férget találtak, amelyek a gazdaállatukkal együtt zárultak a borostyánokba, kiváló lehetőséget nyújtva a részletes vizsgálatra.
A 16 esetből 9 olyan fajt mutat be, amely a tudomány számára új, korábban nem találkoztak vele az őslénykutatók. Emellett az is kiderült, hogy már a kréta időszakban többféle állatban növekedhettek e férgek, mint azt az eddigi leletek alapján tudták a szakemberek. Ez pedig azt jelenti, hogy e parazita fonálférgek már ekkor jóval elterjedtebbek voltak, és már ekkor fontos szerepük lehetett a rovarok létszámának féken tartásában. A korábban nem ismert gazdaállatok közé tartoznak a borostyánok alapján az ugró ősrovarok, a fürgetetvek, a bordáskabócák. Emellett most a szitakötőket, szöcskéket, csótányokat és a fülbemászókat sújtó élősködő férgek első bizonyítékai is előkerültek, ezeket a modern kori előfordulás alapján már keresték a szakemberek.
A borostyánok segítségével nemcsak a parazitizmus evolúcióját lehet megvizsgálni, hanem a kréta időszaki szárazföldi ökoszisztémáit is rekonstruálni lehet. Ráadásul a parazita fonálférgek és a gazdaállataik közös evolúciójának vizsgálatával arról is információt nyerhetnek a szakemberek, hogy a kihalás milyen mértékben fenyegeti a ma élő fajokat.