Borostyánba zárt paraziták

Jól ismertek azok az élősködő férgek, amelyek rovarok testében fejlődnek ki, modern képviselőik például a húrférgek. E férgek ősei nem voltak még élősködők, ám az evolúciójuk során kedvezőnek tűnt, ha egy másik állat testét veszik igénybe saját felnövekedésükhöz. A Kínai Tudományos Akadémia számolt be arról a kutatásról, melyben ezen élősködők evolúciós múltjára pillanthatunk rá, az eLife folyóiratban közzé tett eredményeken keresztül.

A Mermithidae családba tartoznak azok a fonálférgek, amelyek kizárólagosan gerinctelenek (pl. rovarok, pókok, ezerlábúak, rákok, giliszták) testében képesek kifejlődni, ezek ősmaradványait korábban csak az elmúlt néhány tízmillió évből ismertük, ennél korábbról csak négy lelet volt. A kínai kutatók most olyan, 99 millió éves mianmari borostyánokat azonosítottak és vizsgáltak, amelyek e parazita evolúciójának korábbi szakaszairól mesél. 16 olyan ősi parazita férget találtak, amelyek a gazdaállatukkal együtt zárultak a borostyánokba, kiváló lehetőséget nyújtva a részletes vizsgálatra.

A 16 esetből 9 olyan fajt mutat be, amely a tudomány számára új, korábban nem találkoztak vele az őslénykutatók. Emellett az is kiderült, hogy már a kréta időszakban többféle állatban növekedhettek e férgek, mint azt az eddigi leletek alapján tudták a szakemberek. Ez pedig azt jelenti, hogy e parazita fonálférgek már ekkor jóval elterjedtebbek voltak, és már ekkor fontos szerepük lehetett a rovarok létszámának féken tartásában. A korábban nem ismert gazdaállatok közé tartoznak a borostyánok alapján az ugró ősrovarok, a fürgetetvek, a bordáskabócák. Emellett most a szitakötőket, szöcskéket, csótányokat és a fülbemászókat sújtó élősködő férgek első bizonyítékai is előkerültek, ezeket a modern kori előfordulás alapján már keresték a szakemberek.

A borostyánok segítségével nemcsak a parazitizmus evolúcióját lehet megvizsgálni, hanem a kréta időszaki szárazföldi ökoszisztémáit is rekonstruálni lehet. Ráadásul a parazita fonálférgek és a gazdaállataik közös evolúciójának vizsgálatával arról is információt nyerhetnek a szakemberek, hogy a kihalás milyen mértékben fenyegeti a ma élő fajokat.