Mennyire nehéz a kezünk?

A kezünk a legfontosabb emberi szerszám, de vajon mindent tudunk róla? A Londoni Birkback Egyetem idegkutató-pszichológus kutatócsoportja különös kísérletekkel mérte fel, mennyire érezzük a kezünk valós súlyát. Az eredményekről a Current Biology folyóiratban számoltak be.

A végtagprotézist kapó sérült embertársaink gyakran panaszkodnak arról, hogy túl nehéznek érzik a protézisüket, még akkor is, ha igazából könnyebb a pótolt végtagnál. Vajon milyen nehéznek is érezzük a saját kezünket?

A kísérletekben részt vett 20 alany bal karját egy kipárnázott karfára fektették, majd súlyokat aggattak a csuklójukra úgy, hogy az alanyok nem látták, mi és mennyi került rá. Megkérték őket, hogy becsüljék meg mi a nehezebb: a kezük, vagy a súly, amit a csuklójukra aggattak – a súlyokat aztán váltogatták, s minden váltásnál újra kellett becslést adni az adott alanynak.

Bár az ember keze átlag 40 dekát nyom, a súlybecslések során ennek nagyjából a felét érezték az emberek, vagyis sokkal könnyebbnek érezték a kezüket, mint az valójában volt! Amikor a kezeket kifárasztották a méregetés előtt, akkor nehezebbnek érezték azt az alanyok.

Míg egy tárgy valós súlya mérhető, kiszámítható (tömeg szorozva nehézségi gyorsulás), ám azt, hogy valójában mennyit is érzünk ebből, már az agyunk dönti el. „A testtömegünk érzete a gravitáció hatására igen éles kontrasztot mutat azzal, amit a világűrben, súlytalanságban érezhetünk. A földre visszatérő űrhajósok számára megdöbbentő lehet, amikor újra megérzik a saját tömegüket” – magyarázta Dr. Elisa Rafaela Ferre, a kutatás vezetője. „A kutatásunk azt mutatja, hogy a hétköznapi testtömeg-érzetünket is meg lehet mérni, és bizony alábecsüljük az értékét.”

A kutatók szerint ez a torz súlyérzet elősegítheti, hogy erőfeszítés nélkül mozogjunk. Az ember agya segítheti a fizikai aktivitást azzal, hogy a test tömegét könnyebbnek jelezve a mozgást is könnyebbé teszi. Más esetben súlyosabbnak érezve a testet a mozgás is megerőltetőbbé válik ugyanezen ok miatt. Egy hosszú, fárasztó túra végén az ember már nagyon nehéznek érzi a lábát, de remek példa az is, ha az álmos ember szemhéja elnehezül: ilyenkor valóban szó szerint nehéznek érezzük a szemhéjat és a szemünket erőfeszítésbe kerül nyitva tartani.

A kutatók szerint a vizsgálataiknak az olyan testképzavarral járó betegségek megértésére is lehet hatása, mint például az anorexia, vagy az elhízás.