Neandervölgyiek segíthetik a fertőzések elleni küzdelmet

A Cell Host and Microbe szakfolyóiratban jelent meg az a tanulmány, amelyben a Pennsylvania Állami Egyetem kutatói a neandervölgyiekben meglévő, antibiotikus hatású molekulát fedeztek fel, MI segítségével. Új fejezet nyílhat az antibiotikumok utáni kutatás történetében, amint arról az egyetem beszámolt.

Egy korábbi vizsgálatban a ma élő ember szervezetében termelt fehérjéket vizsgálták át antibiotikumok után kutatva, ezt azonban ma már kiegészíthetik olyan felméréssel is, amely rég kihalt rokonaink fehérjéit böngészi át. A felfedezés révén talán könnyebben megküzdhetünk az egyre inkább terjedő antibiotikum-rezisztens kórokozókkal is majd.

Eddig csak kihalt fajok újra életre keltésével (illetve ennek szándékával) foglalkoztak többen, ám úgy tűnik, kiegészülhet az evolúció során eltűnt, ám ma hasznosítható molekulák „újjáélesztésével” is. Ez a folyamat a gyógyszerek felfedezését rendkívüli módon lerövidítheti, hisz így az evolúció során korábban már alkalmazott „szerek” kerülhetnek elő. A gépi tanulás, a szintetikus biológia és kémia hatalmas lendületet adhat ezeknek a kutatásoknak, így előállíthatjuk a már „kihalt” molekulákat és tesztelni tudjuk őket a laborokban. A MI segítségével nemcsak e molekulák felkutatása válik gyorsabbá, de segít megismerni azt is, hogy az egyes fehérjék milyen szerepet tölthettek be az immunrendszerben az evolúciós múltban. Emellett ahhoz is hozzájárul, hogy újra megalkossuk e molekulákat a mai céljainkra.

Az eddig feltárt „újjáélesztett” ősi molekulák közt hat, a laborkísérletekben is kedvezőnek tűnt, mikrobaölő aktivitást mutattak. Egerekben alkalmazva a Acinetobacter baumannii nevű, kórházi fertőzésekből ismert kórokozó szaporodását leállították, ám nem pusztították el. Ezekből két molekula tűnik igazán ígéretesnek, ezeken a kutatók további kísérleteket végeznek, amelyekkel igyekeznek javítani a hatékonyságukat.

Bíznak abban, hogy a módszerükkel az antibiotikum-rezisztencia elleni küzdelemben jelentős előnyöz juthatunk.