Ez a valaha talált legősibb úszó medúza
A híres Burgess-palában megtalált állat 505 millió éve a tengerek réme volt.
A kanadai Royal Ontario Museum számolt be arról a szenzációs őslénytani felfedezésről, amelyben az eddigi legősibb, szabadon úszó medúza kövületét mutatták be. A medúzák a legkorábbi állatok, például a korallokkal, tengerirózsákkal együtt a csalánozók (Cnidaria) közé tartoznak. A most bemutatott félmilliárd éves kövület azt jelzi, hogy már ekkor rendelkeztek a ma jól ismert harang alakú testtel. Az ősállat a Burgessomedusa phasmiformis nevet kapta a szakemberektől, a név jelentése: a Burgess-palából való szellem-medúza.
A most közzé tett kutatási eredményeket korábban, az 1980-90-es években a múzeum szakemberei által gyűjtött közel 200 kövület vizsgálata alapján tudták publikálni. A Burgess-palára jellemző rendkívüli részletgazdagság tette lehetővé, hogy kiderüljön, milyen állat is volt a kérdéses medúza. A kövületek közt volt 20 centis nagyságú egyed is!
A csalánozók kétféle alakban léteznek: váza alakú, rögzült életmódú polip és harang vagy tál alakú, szabadon úszó medúza – ezeket azonban ne keverjük össze az azonos nevű állatcsoportokkal. Polip például a korall vagy a tengerirózsa, a medúzák pedig medúzák a szó rendszertani értelmében is, ám, hogy teljes legyen a zavar, lárvakorukban még ők is polipok. Vagyis: e két alak az állatok egyes fejlődési szakaszait is jellemezhetik. Polip állapotú csalánozókat már találtak 560 millió éves kövületként is, azonban ez az első eset, hogy az úszó, medúza alakot sikerült azonosítani.
„A Burgessomedusa leleteinek köszönhetően még összetettebbnek ismerhetjük meg a kambriumi táplálkozási hálózatot. Az ugyanezen környezetben élt Anomalocarishoz hasonlóan e medúzák is hatékony úszó ragadozók voltak.” – magyarázta Dr. Jean-Bernard Caron, a Proceedings of the Royal Society B folyóiratban közzé tett tanulmány egyik szerzője. A medúzák kövületei meglehetősen ritkák, ezt könnyen érthetővé teszi, hogy testük 95 százalékban víz. A legtöbb kövület a mikroszkopikus lárvaállapotukat mutatja, abból pedig nehéz arra következtetni, milyen is lehetett a kifejlett medúza. A Burgess-palában találtak már bordásmedúzákat, azonban ez az állat egy teljesen másik törzs (Ctenophora) tagja, és csupán a nevében medúza. A valódi medúzák első, legkorábbi kifejlett képviselői a most bemutatott állatfaj tagjai voltak.
A Burgessomedusa szögletes alakkal és rövid, ujjakra hasonlító, mintegy 90 csáppal rendelkezett. A kövületek belsejében sötét lerakódások formájában az állat ivarszerveit és gyomrát is felfedezték a szakemberek.
A Burgess-pala lelőhelye 1980-tól a Világörökség része, a kivételesen gazdag őslénytani leletegyüttesének köszönhetően. E gazdagság legújabb bizonyítéka az ősi medúza.
Így hat a dohányfüst házi kedvenceinkre
A passzív dohányzás nem csak az emberek esetében veszélyes.
Az esőerdő sem jelentett akadályt az embernek
Mintegy 150 ezer éve a modern ember már képes volt a sűrű, afrikai esőerdőben is fenntartani magát, ez sokkalta régebbi időpont, mint az eddigi bizonyítékok sugallták.
Ezek a mérgező anyagok vesznek körbe minket otthonunkban
Több tízezer vegyületről ismert, hogy képes károsítani az egészséget.
Így mozognak együtt a sáskarajok
A sáskarajokról korábban az volt az elterjedt nézet, hogy egy rakás élettelen szemcséhez hasonlóan mozognak, az új kutatás azonban egészen más eredményre jutott, és ennek milliók élelmére, megélhetésére lehet hatása.
Új dinoszauruszfajt találtak Dél-Amerikában
A Chadititan calvoi hét méter hosszúra nőhetett meg.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
