Világszerte fontos növénykárosító gombák titkait tárták fel szegedi kutatók

A tuskógombák jól ismert, gyakori és világszerte elterjedt gombák, amelyek bolygónk leghosszabb életű (8000 éves is van) és leghatalmasabb élőlényei közt vannak – egyes kolóniáik akár a 100 hektáros méretet is elérhetik. Azonban nem a koruk vagy a méretük a leglényegesebb tény, hanem kórokozó képességük. A tuskógombák ugyanis a mérsékelt égövi erdők egyik legpusztítóbb kórokozói, bizonyos területeken egész erdőket tudnak kiirtani, a talajban túlélő struktúráik, az úgynevezett rizomorfjaik segítségével hosszú ideig életben maradnak, akadályozva az újraerdősítéseket.

A Nature Microbiology hasábjain jelent meg a Nagy László kutatócsoportja által vezetett nemzetközi együttműködés új publikációja, amelyben a növényi kórokozó tuskógombafajok (Armillaria) eddig ismeretlen titkairól számolnak be. A többek között az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), az amerikai egyesült államokbeli Joint Genome Institute, a Soproni Egyetem és az ausztráliai Western Sydney University együttműködése során feltárták a tuskógombafajok növényi kórokozó és biomassza-lebontó képességének genetikai hátterét.

A most megjelent tanulmányban a kutatók elsőként tudták megmagyarázni a tuskógombák több meglepő tulajdonságát, többek között az élő növények fertőzésében, illetve kolonizációjában szerepet játszó fontos gének feltárásáról adtak tájékoztatást. E gombák az élő és az elhalt fás növényi részeket nagy hatékonysággal tudják lebontani sejten kívüli enzimrendszereik révén, ami többek között a bioüzemanyagok előállításában is új lehetőséget jelent.

A projekt ausztrál partnere kísérletekkel kimutatta, hogy a tuskógombák által kiválasztott egyes fehérjék a növényi sejtek pusztulását okozzák, s ezzel megkönnyítik a gomba dolgát a növény birtokba vételében.

A tuskógombákról (Armillaria-fajokról) fontos tudni, hogy igen ízletes gombák, de csak minimum 20 perces hőkezelést követően fogyaszthatóak.