A géneken is múlik, hogy áll a hajunk

A hajunkban lévő forgók kialakulásának genetikai hátterét vizsgálták meg, mivel úgy tűnik, ez összefügg egyes idegrendszeri fejlődési eltérésekkel is.

A hajas fejbőrön vannak úgynevezett „forgók”, olyan pontok, amelyek körül a hajszálak növekedése egy örvényszerű mintázatot követ. Általában a fiúk, férfiak problémájának tűnhet, ám, amióta a nők körében is divat a rövid haj, sok nő számára is kiderül a meglétük, s ezzel annak az akadálya, hogy csinos frizurát hordjanak. Azonban a forgók milyensége ennél komolyabb kérdésekkel is összefügg.
A Journal of Investigative Dermatology szakfolyóiratban számolt be egy nagy, nemzetközi kutatócsoport a hajunkban lévő forgók genetikai hátteréről, a kutatst az Elsevier kiadóvállalat ismertette.
A forgók helyén a hajhagymáink állása mutat örvényszerű irányt. Az, hogy valakinek egy vagy több van, illetve az, hogy az óramutató járása szerint vagy azzal ellentétesen, esetleg összevissza fordul a haja, már csak részletkérdés. Azonban egyes idegrendszeri fejlődési problémák esetében a haj forgói is felvehetnek a tipikustól eltérő formát, ezért a szakemberek úgy gondolták, érdemes feltárni a forgók genetikai hátterét is, hátha segít feltárni az idegi eltérésekét is.
Most először végeztek teljes genom asszociációs (GWAS) vizsgálatokat, több mint 4000 kínai alanyon e céllal. E kutatócsoport korábban már más külső tulajdonságok esetében is végzett hasonló felmérést, pl. a szemöldök vastagsága, a fülcimpa alakja, az ujjlenyomatunk vagy épp a haj göndörsége okait keresve.
A felmérés most feltárta, hogy számos gén együttes hatása határozza meg a forgóink milyenségét, s ezek részint a velőcső növekedésében és záródásában is szerepet játszanak. (A velőcső az ember idegrendszerének embriókori fejlődési szakasza, a hajzattal feltételezett összefüggés pedig azon alapul, hogy mind az idegrendszer, mind a bőr ugyanazon csíralemezből, kora embriókori sejtcsoportból jön létre.) Vagyis, beigazolódott a feltételezés, miszerint összefügghet az idegrendszeri fejlődési eltérés a forgókkal.
„Bár már korábbi kutatásokban is felmerült, hogy összefüggés lehet a forgók mintázata és a kóros idegrendszeri fejlődés között, eddig nem találtak lényeges genetikai összefüggést a forgók iránya, valamint a viselkedésbeli, kognitív vagy idegrendszeri tulajdonságok egyénre jellemző összessége közt. Egyelőre még mindig nagyon keveset tudunk arról, mi is határozza meg a küllemünket, abban biztos vagyok, hogy a kíváncsiságunk előbb-utóbb elvezet a válaszokhoz.” – tette hozzá Sijia Wang, a kutatás egyik vezetője.