Az új génelemzések új arcot adtak Ötzinek

Ötzi, a jégember genetikai vizsgálata számos meglepő tulajdonságát feltárt, nemcsak az arcát rajzolhatjuk át

Az Ötzi becenéven világhírűvé vált több mint 5000 éves tiroli jégmúmia eddig elképzelt alakját gyökerestől megváltoztatta az a genetikai vizsgálat, amelyről a Cell Genomics folyóiratban számoltak be. A neves szakembereket felvonultató kutatást az emberi múlt genetikai kutatásában világelső német Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet ismertette.
Özti korábbi, 2012-ben közzé tett génvizsgálata során egyrészt a genom kisebb részét tudták még felmérni, másrészt a kapott adatok mellett összehasonlításként használt további emberi genom-adatok is erősen hiányosak voltak. Az eltelt évtized során rengeteget fejlődött a technika is, amellyel adatokat lehet kibogarászni az ősi géntöredékek közül. Ennek köszönhetően, bár a korábbi vizsgálat is szolgált támpontokkal, a frissen elvégzett vizsgálatokkal (ezt a korábbihoz hasonlóan Ötzi medencecsontjából kinyert DNS-en folytatták) már igen részletgazdag eredményt kaptak a szakemberek.
Mik is derültek ki? A jégember ábrázolása során eddig egy átlagos, némiképp ápolatlan külsejű európait láthattunk, az új adatok azonban egész más képet mutatnak róla. Ötzi küllemét illetően a leginkább meglepő, újonnan kiderített tulajdonságai a sötét bőre és szeme, valamint a feltehetően kopasz feje voltak. Ez talán kevésbé meglepő, ha a származására vonatkozó adatokat is megnézzük: Ötzi igen sok anatóliai földműves őssel rendelkezett, génjeinek 85 százalékát tőlük örökölte. A mai Törökország területén élt korai földművesek sokasága jött Európába a neolitikumban, amikor maga a földművelés is elterjedőben volt. Európa mai lakossága részint ezen anatóliai földművesekből, részint a korábban itt élt vadászó-gyűjtögető emberekből tevődött össze, és ehhez csatlakozott kb. 4900 éve a sztyeppék felől érkező állattartók tömege. Özti korábbi elemzése során ez utóbbi csoport nyomait is kimutatták, de az új, precízebb elemzésből kiderült, ez tévedés volt, és a minták modern DNS-sel való szennyeződésének köszönhetően találták így. Ötzi ősei jórészt anatóliaiak voltak, sokkal nagyobb arányban találtak anatóliai géneket benne, mint bármely európai kortársában.
Kiderült, hogy olyan népesség szülötte volt Ötzi, amely elszigetelten élt, és csak egészen kevés kapcsolata volt más európai emberekkel, még az egyébként jellemző ősi európai vadászó-gyűjtögető csoport génjei is csak mutatóban voltak jelen Ötziben. „Genetikailag az elődei közvetlenül Anatóliából érkezhettek, és nem keveredtek a vadászó-gyűjtögető csoportokkal” – mondta el Johannes Krause, a kutatás és a német kutatóintézet régészeti-genetikai részlegének vezetője.
A korábbi elemzés mediterráneumiként írta le Ötzit, ez már eleve az átlag modern európainál kissé sötétebb bőrt jelentett, ám az új adatok szerint ennél is jóval sötétebb volt. „Az európai kortársai közt azonosított legsötétebb bőrszínnel rendelkezett” – magyarázta Albert Zink, a kutatás egyik résztvevője, a bolzanói EURAC múmiakutató intézet vezetője. „Eddig úgy hittük, a bőre a mumifikálódás során, a jégben eltöltött idő alatt vált sötétebbé, ám most úgy gondoljuk, hogy amit láthatunk, az jórészt Ötzi eredeti bőrszíne. Ennek ismerete a múmia megőrzésében is nagy jelentőséggel bír.”
A korábbi ábrázolása másik hibája is kiderült. Érett férfiként Ötzi már nem rendelkezett lobogó, dús, hosszú hajjal, maximum egy kis pamacs maradhatott a fején az azonosított, kopaszodásra erősen hajlamosító gének hatására. „Ez meglehetősen egyértelmű eredmény, és azt is megmagyarázná, miért is nem találtunk hajszálakat a múmián.”
A jégember genomja az elhízásra és a 2-es típusú cukorbetegségre való hajlamról is árulkodott, ám életmódja miatt e gének nem tudtak érvényesülni. Haja, míg volt, egyenesebb szálú és fekete lehetett, ahogy a szeme színe is barna volt.
Az Özti alakját ismertté tevő rekonstrukció még 2011-ben készült, ezt a maradványait is őrző Dél-tiroli Régészeti Múzeumban lehet látni. A múzeum igazgatója, Elisabeth Vallazza elmondta, hogy a rekonstrukciót az akkori ismeretek alapján készítették, és az volt a fő célja, hogy modern, hozzánk hasonló emberként mutassa be a jégmúmiát. Az új kutatási eredmények ugyan teljesen másnak mutatják, de az igazgató hozzátette: „Nincs tervben új rekonstrukció készítése.”