Egy őshüllő parazitái

Nem túl gyakori, hogy sok-sok évmillióval ezelőtti belső élősködők nyomára bukkanhat rá egy szakember, a thai és spanyol kutatókból álló csoport azonban szerencsés volt. A PLOS One folyóiratban publikált kutatási eredményeik szerint mind parazitapetéket, mind élősködő férget sikerült azonosítaniuk egy 2010-ben talált koprolitban. A megkövült ürülék valószínűleg egy krokodilszerű őshüllőé, phytoszauruszé volt, az ősállat maradványai is előkerültek a környékről. A korpolit maga 2 centi átmérőjű, és 7 cm hosszú.

A vizsgált koprolit

Forrás: PLOS One

A vizsgálathoz vékony szeleteket vágtak a kövületből, s ezeket mikroszkóp alatt nézték át. A kutatók így azonosították a kövületben a parazita petéket: 50-150 mikrométeres (ezredmilliméteres) nagyságú kerekded képződményeket. Az egyik ezek közt egy ovális képződmény, amelyet egy fonálféreg petéjeként azonosítottak, a többi pedig nem ismert protozoa (egysejtű élősködők) petéje lehetett. Ezek az első olyan parazitanyomok, amelyeket késő triász időszaki, ázsiai, szárazföldi állattal azonosíthatóan találtak.

Az azonosított féreg nagy valószínűséggel egy fonálféreg-embrió, vagyis már fejlődésnek indult benne a féreg. Emellett egy másik féregtípus petéit is megtalálták, a kövületekből már jól ismert Ascarites fonálférgeké lehetett.

Összesen öt különböző típust azonosítottak ebben az egyetlen koprolitban, ami azt jelzi, hogy az egykori ősállat többféle parazitafertőzéstől is szenvedett. Ez egyúttal azt is jelzi a kutatók szerint, hogy az állat a mai ragadozókhoz hasonlóan a zsákmányaival is elfogyaszthatott számos parazitát, s így fertőződhetett meg ő maga. Halat, kétéltűt és másik hüllőt egyaránt ehetett a phytoszaurusz, mindegyikben lehettek a kimutatott jellemzőkkel rendelkező paraziták.