Eltüntethetők-e a kondenzcsíkok?

A kondenzcsíkok, ahogy a nevük is mutatja, kondenzáció útján jönnek létre, és közel egyidősek a repüléssel: amióta elég magasra tudunk emelkedni a gépeinkkel, e mesterséges felhők is kialakulnak. Az első kondenzcsíkról 1919-ből maradt fenn feljegyzés, ezt pár évvel előzte meg születésük, amikor sikerült elérni a 6000 méteres repülési magasságot. Jelenlétük a légi forgalommal együtt nőtt, és az utóbbi évtizedekben az is világossá vált, hogy e speciális felhők is hozzájárulnak a felmelegedéshez. Ahogy egy természetes úton keletkezett fátyolfelhő, úgy a kondenzcsíkok is segítenek a felszín felől kisugárzott hőt visszatartani, különösen éjszaka jelentős ezek hatása. Mivel ma már tényleg hatalmas a légi forgalom, ezért a kondenzcsíkok száma is hasonlóképp óriási, valamit kezdeni kell tehát ezzel a problémával.

No de mi is voltaképp a kondenzcsík? A repülőgépek üzemanyagának elégése során mikroszkopikus szemcsék keletkeznek (ahogy egy autó üzemanyaga elégésekor is), és e szemcsék a légkörben lévő pára számára remek lehetőséget biztosítanak a kicsapódásra. A nagy magasságban e szemcséken mini jégkristályok keletkeznek, pontosan úgy, ahogy egy természetes felhő esetében is történik. A pára ráfagy az aeroszol szemcséjére, és ha elég magas az adott légréteg páratartalma, akár hosszú órákon át megmaradhat egy-egy ilyen mesterséges felhő. Ha kevés a pára a légkörben, akkor nem alakul ki kondenzcsík, illetve csak egészen rövid életűek. Felmelegedés szempontjából a hosszú életűek jelentik a problémát, ezek képesek csapdába ejteni a hőt.

Van egy másik típusa is a kondenzcsíknak, ez az úgynevezett aerodinamikai kondenzcsík, ehhez nincs szükség az égéstermék-szemcsékre sem. A repülőgép szárnyainak alsó és felső része közt kialakuló légnyomás-különbség hatására fagy ki a légköri pára, ez jóval apróbb jégszemcséket eredményez, mint a klasszikus kondenzcsík. A szemcseméret lehetővé teszi, hogy a napfény diffrakciója (elhajlása) megszínezze az aerodinamikai kondenzcsíkot. Épp ezért, ha a Naphoz viszonylag közel visz a repülő égi útja, akkor e mikroszkopikus jégszemcsék a színjátszó felhőkhöz hasonló árnyalatokat öltenek.

A kondenzcsíkok megszüntetésére három nagy cég fogott össze: a Google Research, a Breakthrough Energy és az American Airlines. A projekt első fázisában azt igyekeznek feltárni, milyen légköri területek és körülmények esetén alakulnak ki a kondenzcsíkok, és azt, hogy ezt a pilóták útközben észlelhetik-e, s így elkerülhetik-e. A projekthez mesterséges intelligencia segítségével igyekeztek meghatározni, hol is vannak a kondenzcsíkra hajlamos területek. Az American Airlines pilótáinak egy kis csoportja 70 teszt-repülőutat tett meg, fele esetben az előrejelzések alapján szükség szerint kis módosításokkal elkerülték e régiókat, az utak másik felében nem. Később e két úttípus eredményeit hasonlították össze a szakemberek.

„Az előrejelzéseink a mesterséges intelligencia kutatásának legújabb eredményeit ötvözték rengeteg műholdas felvétellel, időjárási és repülési adattal” – magyarázta Juliet Rothenberg, a Google Research klímakutató mesterséges intelligenciájáért felelős vezető. Hozzátette, ezek az első olyan bizonyítékok, amelyek szerint a kereskedelmi légi forgalom résztvevői számára használhatóak ezek az előrejelzések. Azt, hogy a kérdéses járatok esetében valóban sokkal kevesebb kondenzcsík alakult ki, műholdfelvételekkel is igazolták. A számítások szerint 54 százalékkal csökkent a kondenzcsíkok mennyisége azokkal a légi utakkal szemben, amelyek pilótái nem alkalmazták az előrejelzést.

Bár ez egyelőre csak kevés repülőt bevonó tesztsorozat volt, az eredmények kecsegtetőek, ám meg kell ismételni majd, és azt is bizonyítani kell, hogy nagy léptékekben is működik a módszer.

Az elkerülés azonban azzal is jár, hogy kissé (0,3 százalékkal) több üzemanyagot használ a repülőgép, így a hatásokba ezt is be kell számítani. A fenntarthatóbb légi üzemanyagok kifejlesztésével azonban a kérdés ezen része kisebb problémát jelenthet majd.