Vízgyűjtés ködből új eszközzel

A ködszüretelés régóta jól bevált víznyerési módszer, ám a Zürichi Műszaki Egyetem kutatói először kombinálták ezt napenergiával működő vízkezelő eszközzel. A ködben bővelkedő, de egyéb csapadékban igen szegény régiókban – például hegyvidékeken Chile, Peru területén, vagy akár a Közel-Kelet egyes helyszínein. Pár négyzetméternyi hálóval akár napi pár száz liter víz is gyűjthető így, azonban van ennek egy átka.

A légkörből kinyert víz minden olyan szennyeződést is bevisz a gyűjtőedényekbe, amelyeket légköri útja során magába zárt, legyen szó porszemcsékről, vagy ipari- közlekedési eredetű légszennyeződésről. A nagyvárosok közelében például nem lehet ivóvizet kinyerni így a ködből, utókezelésre, tisztításra van szükség ahhoz, hogy főzni vagy inni lehessen.

A svájci kutatók olyan módszert fejlesztettek, amellyel ez megoldható: egy titán-dioxid és speciális polimerek keverékével bevont fémháló. A bevonat katalizátorként elősegíti a szennyeződés zömének – számtalan szerves molekula – lebomlását. Külön energiára nincs szüksége a rendszernek, pusztán a napfény ultraibolya sugárzása szükséges ahhoz, hogy a katalizátor újra és újra működjön. Ellentmondásosnak tűnhet ez, de nem arról van szó, hogy csak napfényben működik a tisztító hatás, hanem ahhoz kell némi napfény (fél óra napsütés 24 órára elegendő), hogy egy időn át képes legyen lebontani a szennyeződéseket. A tesztek során az ilyen bevonattal készült háló a párához hozzáadott szerves szennyeződések (pl. dízelolaj cseppecskéi) 94 százalékát lebontotta.

A módszerrel nemcsak ivóvizet lehet szüretelni, hanem erőművi hűtőtornyok elszökő vizét is visszanyerhetik tisztított állapotban – így biztosítható, hogy nem szennyezett formában kerül vissza a környezetbe.