Káposzta, gabonák és nyírfa is volt az agyagtéglában

Az Újasszír Birodalomból, II. Assur-nászir-apli palotájából származó agyagtégla nemrégiben feltárult repedéseit használta ki egy kutatócsoport. A vizsgált tégla a Dán Nemzeti Múzeumban található jelenleg, s ékírásos felirat is látható rajta, amely alapján feltehetően időszámításunk előtt 879-869 között készülhetett. A dán múzeumban egy digitalizációs munka során a tégla véletlenül kettétört, és ekkor tudtak a tégla belsejéből úgy mintát venni, hogy az külső szennyeződéssel nem találkozhatott, majd a kutatócsoport egy porózus anyagokra – például csontra – kifejlesztett módszerrel DNS-t vont ki e mintákból. A vizsgálati eredményekről a Scientific Reports folyóiratban számoltak be a szakemberek, a kutatást az Oxfordi Egyetem ismertette.

A DNS-elemzések során sikerült azonosítani számos növényi eredetű anyagot, amelyeket 34 különböző csoportba sorolhattak. A legnagyobb mennyiségben keresztesvirágúak (káposzta) és hangafélék (erika vagy csarab) DNS-darabjai voltak jelen, s ezek mellett nyírfélék, babérfélék, ernyősvirágúak és termesztett fűfélék (gabonák) genetikai nyomaira sikerült rábukkanni, valamint nyár, tölgy és fűz is megmutatkozott.

A talált növényeket emellett összevetették a mai Irakban élő növényekkel, és az ókori asszír növényi leírásokkal is. A leírásokban szereplő növények pontosabb azonosításához a kutatók szerint nagy segítséget jelentenének a hasonló elemzések.
A tégla fő alapanyaga a közeli Tigris-folyónál kitermelt agyag volt, amelyet növényi törmelékkel, például szalmával vagy pelyvával, illetve állati trágyával kevertek el, vagyis gyakorlatilag vályogtégla volt. Ezután a téglavető keretbe igazították, majd ezt követően került rá az ékírással készült felirat, végül a napon hagyták megszáradni. Azzal, hogy nem égették ki, hanem csak szárították, lehetőséget teremtettek a növényi DNS megőrzésére.

A kutatók számára a legfontosabb tanulság az, hogy még egy egyszerű agyagtéglából is micsoda érdekes információkhoz lehet hozzájutni, ha több tudományterület összefog. Ez a siker egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy más régészeti feltárásoknál talált agyagban is végezhetnek hasonló DNS-vizsgálatot. Ez ugyan csupán egyetlen vizsgálat volt, de a kutatók szerint ennél sokkal bővebb adathoz is hozzá lehet jutni, és elméletileg mindenféle növény és állat genetikai nyomát fel lehet mérni az ősi agyagok maradványaiból. Érdekes lenne például feltárni, hogy milyen egzotikus állatokkal és növényekkel vette magát körbe Assur-nászir-apli Nimrudban.

A káposztafélék háziasítása is megválaszolatlan kérdés, és a most talált genetikai nyomok akár azt is jelenthetik, hogy itt történt ez. Az ősi szövegekben szerepelnek azonosítatlan „saláta” növények, mint például egy, amit keserű salátának hívnak, könnyen lehet például, hogy ez már egy termesztett káposztaféle volt.