Ősi emberfélék a Mediterráneumból

8,7 millió évvel ezelőtt a mai Törökország területén élt az emberfélék (Homininae) alcsaládjába tartozó ős, amelynek maradványai azt sugallják, igen sokszínű volt a Mediterráneum emberféléinek csoportja.

Egy törökországi emberféle-lelet alapján egy nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy nem zárható ki az emberfélék (Homininae) eurázsiai, sőt, európai eredete. Az emberfélék közé az afrikai emberszabású majmok és az ember elődei tartoznak.
Az elfogadott uralkodó elmélet szerint afrikaiak voltak azok a főemlősök, amelyekből aztán az emberszabású majmok és az emberek is kialakultak, és a késő miocéntól a pleisztocénig csak afrikai emberféle-leletek ismertek. A kutatók azonban úgy vélik, túl sok emberféle élt a Mediterráneumban és Eurázsiában ahhoz, hogy ennyire egyszerű lenne az eredetünk. A Communications Biology folyóiratban részletezett felfedezést a Torontói Egyetem ismertette.
Az újonnan felfedezett és a tudomány számára leírt emberelőd-faj az Anadoluvius turkae nevet kapta, ami az anatóliai és a török szavakból ered. A Çorakyerler nevű lelőhely Anatólia központi régiójában, Ankarától kissé északra van. A csontmaradvány a koponya jelentős része, amelynek korát 8,7 millió évesre datálták.
„Az eredményeink azt sugallják, hogy nemcsak Nyugat- és Közép-Európában alakultak ki az emberfélék, hanem több mint 5 millió éven át itt fejlődtek, és innen rajzottak ki a Mediterráneum keleti régiójába, ahonnan azután Afrikába jutottak” – magyarázta David Begun, a kutatás egyik vezetője, paleoantropológus professzor. A kutató már hosszú évek óta vizsgálja az emberelődök és emberszabásúak kialakulásának lehetséges, Afrikán kívüli eredetét. „A kirajzás azon ágát, amelyhez az Anadoluvius is tartozik, csak európai és anatóliai helyszíneken azonosították eddig.” Az eredményeket a 2015-ben feltárt és most elemzett koponya arci és agyi része alapján következtették ki a szakemberek annak köszönhetően, hogy remek állapotban maradt meg, így számos részlet megfigyelhető rajta.
Az Anadoluvius nagyjából egy ma élő nagy termetű csimpánz hím, vagy egy gorilla nőstény méretének felelhetett meg, a vele együtt feltárt más állatok alapján száraz erdős-szavannás régióban élt és a kutatók szerint sok időt tölthetett a talajon. A fogainak erőssége alapján gyökereket, rizómákat is fogyaszthatott.
„Jól ismert, hogy a modern afrikai nyílt terepek faunája a Kelet-Mediterráneumból származik, most az afrikai emberszabású majmok ősei és az emberelődök is felkerülhetnek melléjük” – tette hozzá Sevim Erol, a kutatás másik vezetője.
Az Anadoluvius görög és bolgár leletekkel együtt azt a fejlődési ágat képviseli, amely anatómiai és ökológiai elemeiben is a legközelebb áll az emberfélékhez. Az új kövületek a kutatók véleménye szerint azt bizonyítják, hogy az emberfélék Európából származnak majd Afrikában terjedtek el.
A kutatás során arra találtak bizonyítékokat, hogy ezek a mediterrán emberszabású ősök korábban Nyugat- és Közép-Európában élt elődökből – többek közt ide sorolják a Rudapithecus-t is – fejlődtek ki. Azt sokkal inkább elképzelhetőnek tartják, hogy az egész emberféle csoport Európában jött létre és aztán itt kezdett nőni a sokfélesége, mint azt, hogy az emberszabásúak egyes ágai külön-külön érkeztek Európába sok millió év alatt, majd itt kihaltak.
A két elmélet ellentétben áll egymással, és jelenleg az elfogadott az afrikai eredet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy míg Afrikából teljesen hiányoznak ezek a korai leletek, addig Európában és a Mediterráneumban bőségesen megtalálni őket. Afrikában kb. 7 millió évvel ezelőtt jelent meg az első emberfélékhez tartozó ős. Azt azonban a kutatók is elismerték, hogy ennek, az európai eredetről vallott elméletnek még sok-sok bizonyítékra lesz szüksége, az azonban bizonyos az újonnan elemzett lelet révén, hogy igen sokszínűek voltak a Mediterráneum emberféléi már az első afrikai emberféle leleteket megelőző időben is.