A szív- és érrendszeri betegségek és az életmód

Egy német vezetésű nemzetközi kutatócsoport mérte fel, hogy a szívbetegségek milyen hányada köthető az öt fő életmódi kockázati tényezőhöz. (Ezek a túlsúly, a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, és a magas koleszterinszint.) 34 országban, 1,5 millió ember részvételével zajlottak azok a vizsgálatok, amelyeknek elemzése alapján régiókra lebontott eredmény is született, mivel a kockázati tényezők régiónként eltérő jelentőségűnek bizonyultak. A kutatás eredményeit a New England Journal of Medicine folyóirat közölte és a Hamburg-Eppendorfi Egyetemi Klinika (UKE) ismertette.

„A kutatásunk alapján az összes szívinfarktus és sztrók több mint fele elkerülhető lenne a klasszikus kockázati tényezők kezelésével. Ha a megelőzésre akarunk koncentrálni, akkor ezek az eredmények rendkívül fontosak. Azonban az is kiderült, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések 45 százalékát nem tudjuk e tényezőkkel megmagyarázni, így további kutatásokra van szükség” – mondta Dr. Stefan Blankenberg professzor, az UKE Szív- és Érrendszeri Központjának orvosigazgatója.

A kutatók elemzésekkel vizsgálták meg a világ 8 régiójában 112 korábban készült kutatás eredményét, és ezzel arra keresték a választ, hogy hol milyen tényezők számítanak a legfontosabb kockázatnak.  Latin-Amerikában és Kelet-Európában például a dohányzás, Észak-Afrika és a Közel-Kelet esetében pedig a cukorbetegség volt a vezető tényező a szívinfarktusok és agyi érkatasztrófák kialakulásának okai közt. Összesítve az öt rizikófaktort ezek a nők esetében 57, a férfiaknál 52 százalékban magyarázták meg a szív- és érrendszeri problémák kialakulását. Ez azt is jelenti, hogy a világon az összes haláleset 20 százaléka ezekhez a rizikófaktorokhoz köthető.

Egyértelmű az arányosság a vérnyomás és a koleszterinszint magasabb volta és a szív- és érrendszeri betegségek közt, minél magasabbak az előbbiek értékei, annál nagyobb a betegség kockázata is, és ez az összefüggés a világ minden táján érvényes. A koleszterinszint eltérései – mind a nagyon alacsony, mind a nagyon magas – egyaránt közvetlenül is összefüggenek a halálozással.

Az elhízás kivételével minden rizikófaktor jelentősége csökken az életkorral, vagyis egy 50 éves esetében súlyosabb hatású a magas vérnyomás, mint egy 80 éves esetében.