Három szem segítette a vadászatot

A Kylinxia zhangi névre hallgató ősállat maradványát mikro-CT-vizsgálattal igyekeztek minél jobban megismerni a szakemberek, s ennek köszönhetően feltárultak a testének eddig nem látott lágyrészei is a maradványt rejtő kőzetben. Az állat, amely egy nagy garnélarához hasonló méretű volt, meglepő módon három szemmel rendelkezett, s ehhez egy különös, félelmetes végtagpár is társult, amelyet feltehetően zsákmánya megfogásánál használt. Az őslényt bemutató kutatásról a Current Biology folyóirat számolt be.

Mintegy félmilliárd évvel ezelőtt a kőzetekben megőrződött tengeri állatok ősmaradványainak sokfélesége hirtelen megnőtt, annak a jeleként, hogy komplex ökoszisztémák jöttek ekkor már létre a világ óceánjaiban. E kövületek egyik kulcsfontosságú lelőhelye a kínai Jünnan tartományban, Csengcsiang városa közelében feltárult ősmaradvány-együttes. A kambriumi Csengcsiang-bióta eddig mintegy 250 állatfaj rendkívül jó állapotban fennmaradt kövületeit adta a szakembereknek, amelyekről már született tudományos tanulmány. Ezek sorába illeszkedik az újonnan tanulmányozott ősállat, amely az ízeltlábúakat gyarapítja.
Bár rengeteg ízeltlábú-kövületünk van, mint például a jól ismert trilobiták, ezek a maradványok legnagyobb részben csak az ősállatok kemény vázának, páncéljának maradványai. Azonban a Csengcsiang-bióta elemeinek olyan részletei is megőrződtek, amelyek az átlagos fosszíliákból teljesen hiányoznak. Az állatok szinte teljes teste fennmaradt, s ennek köszönhetően a most vizsgált Kylinxia is igencsak árulkodó.

A mikro-CT segítségével az állat fejének 6 szegmensét sikerült megismerni. Az elülsőn helyezkedtek el a szemei, a másodikon a zsákmány elkapására használt végtagjai, a többi négy mindegyikén pedig egy-egy pár, ízekből felépülő láb volt. „A CT-vizsgálatot követően szó szerint a szemébe nézhettünk valaminek, ami több mint 500 millió évvel ezelőtt élt. Ahogy körbeforgattuk az állatot, láthattuk, hogy számtalan ma élő ízeltlábúhoz hasonlóan, neki is hat részből állt a feje” – magyarázta Robert O’Flynn, a kutatás vezetője.

A felfedezés szerint a mai rovarok fejének felépítése már visszavezethető a Kylinxia korába, ez az állat már egy ilyen, hat szegmensből álló fejet örökölt az ősétől, ezelőtt mintegy 520 millió éve, ez pedig igen fontos lépés volt az ízeltlábúak evolúciójában. A Kylinxia az ízeltlábú ősök különböző ágai közti összekötő kapcsot képvisel.