Föld-szerű bolygó a Kuiper-övben?

Korábban a tizedik, majd a Pluto leminősítése után a kilencedik bolygó néven szokták emlegetni azt, a számunkra láthatatlanul távol, a Naprendszer külső régiójában keringő fantombolygót, amelynek a létezésére különféle közvetett jelek utalnak, egyes szakemberek szerint. Egy ilyen, ám kissé új arculatú elképzelés az, a japán asztrofizikusok által felvetett elmélet, amely szerint a Kuiper-övben egy Földhöz hasonló bolygó is rejtőzhet.

Mi is a Kuiper-öv?

Naprendszerünk azon külső vidéke, amely a Neptunusz pályáján túl helyezkedik el, a kezdete 30 csillagászati egység, vagyis a Naptól 30-szor messzebb van, mint a Föld. A régió nagy, a fő területe 50 csillagászati egység távolságban végződik, ám ezzel még az övezet maga nem ér véget. Az úgynevezett szórtkorong-objektumok egészen 1000 csillagászati egység távolságig megtalálhatóak – némelyek még ebből is kilóghatnak. A feltételezések szerint e régió a Naprendszer keletkezésének maradéka, olyan törmelékek halmaza, amelyek nem tudtak bolygóvá összeállni a Neptunusz gravitációs zavarása miatt. A most itt található tömeg ráadásul csak töredéke lehet az eredetinek, mivel a jelentős részét az óriásbolygók gravitációja kilökhette. Eddig mintegy 2000, e régióban keringő égitestet sikerült azonosítanunk.

Az új elképzelés persze nem légből kapott, hanem mérési adatokon alapul. Ez esetben a mérések a külső Naprendszer ismert égitestjeinek mozgását, azok pályáit jelentik, amit befolyásolhat egy nagyobb tömegű másik égitest jelenléte. Az Uránusznál tapasztalt különféle pályazavarok alapján találták meg például a Neptunuszt is, a pályazavarok alapján kiszámítva a valószínűsített helyét. Most a feltételezett külső bolygóra a Neptunuszon túli égitestek pályáinak egyes tulajdonságai alapján következtetnek, ám mindeddig nem sikerült rábukkanni a rejtélyes égitestre. A japán kutatók most arra jutottak a számításaikkal, hogy ez az égitest – ha létezik – a Föld tömegénél 1,5-3-szor nagyobb méretű lehet, és 250-500-szor keringhet távolabb a Naptól, mint a mi bolygónk. Ez meglehetősen nagy távolság, a legtávolabbi észlelt objektumunk 132 csillagászati egység (CsE, Nap-Föld távolság) távolságra lehet. A feltételezett bolygó pályája 30 fokos szöget zárhat be a számítások szerint az ekliptikával.

A Neptunuszon túli égitestekről a közelebbi múltban tudtunk meg eleget ahhoz, hogy a pályáikban különféle mintázatokat vegyünk észre, ezek egyike, hogy a kérdéses égitestek csoportokra oszthatóak a pályájuk tulajdonságai szerint (pl. az alapján, hogy milyen szöget zárnak be a Naprendszer fő keringési síkjával, az ekliptikával). A mostani, a The Astronomical Journal folyóiratban publikált kutatást jegyző szakemberek már 2008-ban előálltak egy, a Földnél picit kisebb kilencedik bolygó elméletével ezen adatok alapján, ám most, az azóta kapott új adatokkal ismét elvégezték a számításaikat. Ebből született meg a most ismertetett elképzelés.

A számítások azt mutatják, hogy az elmélet tesztelhető is, amennyiben képesek leszünk ellátni a jelenleginél nagyobb távolságba is. A feltételezett bolygó gravitációja ugyanis a 150 csillagászati egységnél távolabbi égitesteket is csoportokba osztja majd, és ennek eloszlását észlelni fogjuk, ha a bolygó létezik.