Lehet, hogy 900 ezer éve majdnem kihaltak elődeink

Egy kínai kutatócsoport új módszert alkalmazott az emberiség múltbéli létszámának becsléséhez, ehhez 3154 mai ember genomját elemezték, amelyről a Smithsonian Magazine számolt be. A Science folyóiratban közzé tettek szerint azt mérték fel, hogy a meglévő genomokat milyen ősi népesség hozhatta létre legnagyobb valószínűséggel. Arra jutottak, hogy a modern emberhez elvezető népességben ezelőtt 813-930 ezer évvel olyan fokú népességcsökkenés zajlott, ami miatt rendkívül közel kerültünk a kihaláshoz. Nem világos, hogy milyen okból, de az emberelődök 98,7 százaléka eltűnt. Ez ahhoz is elvezethetett, hogy elődeink körében megnőtt a belterjesség, és a genetikai sokféleségünkre ez mindmáig hatással van.

Mindezek mellett a kutatók szerint új emberféle fajok kialakulása is összefüggésbe hozható ezzel a palacknyak-hatással, és ekkor jelenhetett meg az az ősünk, amely még közös volt a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberekével is.

A népesség létszám-változásai nyomot hagynak egy-egy élőlény genomjában, így az emberében is, akkor is, ha a változás sok százezer éve zajlott. A kínai kutatók egy FitCoal nevű elemző eszközt fejlesztettek ki ennek vizsgálatára, és több mint 3000 ember (10 afrikai és 40 nem afrikai népesség képviselői) elemzését végezték el. A FitCoal képes volt a genetikai mutációkat és azok előfordulásának esélyeit az időben visszafelé kiszámítani, s ennek segítségével felbecsülhető volt a múlt különböző pillanataiban fennállt szaporodóképes emberi (emberelődi) közösség mérete is.

Ekkoriban egy erőteljes lehűlés is zajlott, szélsőségesebbé is vált a klíma, és ez számos afrikai és eurázsiai élőlényt is jelentősen átalakított, nem mellesleg az emberi evolúcióra is hatással volt az átalakuló klíma és környezet. Azonban a többi emberelőd-rokon fajra, amelyek nem közvetlenül vezettek el hozzánk, úgy tűnik, ennek nem volt olyan drámai népességcsökkentő hatása, mint a mi elődeinkre. Az emberhez vezető út afrikai képviselői körében a kérdéses kb. 120 ezer évet követően hirtelen 20-szorosára nőtt a népesség, a kínai kutatók szerint ez a technológiai fejlődésnek köszönhető elsősorban.

Több, a kutatásban nem közreműködő szakember megkérdőjelezte az eredményt, illetve a FitCoal módszereit, amelyről úgy vélik, túlzottan leegyszerűsít egyes kérdéseket. Azonban a FitCoal elérhető bárki számára, így a vizsgálatokat megismételhetik, vagy elvégezhetik mások is, és így ellenőrizhető, hogy vajon mennyire tekinthetőek pontosnak a kínai kutatók állításai. Tény azonban, hogy bár Afrikában ebben a korban valóban megritkultak a leletek, ez nem globális, számos más helyszínen nem tapasztalható csökkenés. Egyes vélemények szerint, ha volt palacknyak-effektus, az könnyen lehet, hogy csak Afrikát érintette.

Sajnos ez az időszak túl régi ahhoz, hogy az emberelőd-leletekből vizsgálható minőségű DNS-t vonhassunk ki, legalábbis a jelenlegi módszereinkkel. Lehet, hogy a jövőben lesznek olyan módszerek, amelyek ezt is lehetővé teszik majd, és akkor azokban is ellenőrizni lehet a kutatás következtetéseit. Összehasonlításokra lesz szükség a csontleletekben észlelhető változások és a genetikai átalakulás közt is, ehhez azonban a leletek kormeghatározását kell még pontosabbá tenni.

Izgalmas következtetés ugyan a kínai kutatási eredmény, de még számtalan bizonyítékra lesz ahhoz szükség, hogy tudományosan elfogadható legyen.