A légszennyezés gátolja a beporzók munkáját
A beporzók a virágok illatát használják iránytűként, ám a légszennyezés meggátolja, hogy megérezzék az illatokat.
A Readingi Egyetem számolt be arról az új, az Environmental Pollution szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredményről, melyben a talajközeli ózonszennyezés és a virágillat közti kapcsolatról, s mindennek a beporzókra kifejtett hatásairól vizsgálódtak.
A talajközeli ózont ne keverjük össze a sztratoszférában lévő ózonpajzsunkkal. Ez a gáz súlyos légszennyező anyag itt a felszínen, a jelenléte a nyári időszakra jellemző, az úgynevezett Los Angeles-típusú, vagy fotokémiai szmog fő alkotóeleme, és ez elsődlegesen a gépjárművekből és ipari szennyezőktől eredő nitrogén-oxidok hatására képződik, erős napfényben. Nemcsak minket embereket károsít a jelenléte, de a növények növekedését is fékezi.
Az ózon reakcióba lép a növények által kibocsátott illó szerves anyagokkal (VOC), és a virágok illatát adó molekulák is ide tartoznak. Az emberi táplálékot adó növények háromnegyede, és a vadvirágok 90 százaléka állati beporzású, és ezek, főleg a rovarok, a virágok illatára hagyatkozva találják meg a célpontot, illetve megtanulják, miféle illat milyen virággal, s mennyi nektárjutalommal jár. Azonban a vizsgálatok feltárták, hogy az ózon hatására átalakul a virágillat.
A kutatás során az illatfelismerésre betanított házi méhekkel végeztek kísérleteket. A megszokott illatfelleg helyett a méheknek az ózon hatására átalakulót mutatták, és erre úgy reagáltak, hogy nagyobb távolságból már kevesebben ismerték fel a kérdéses illatot. Minél távolabb voltak a méhek az illatfelleg közepétől, annál kisebb eséllyel azonosították az egyébként általuk jól ismert illatot.
Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy a virágoknak nehezebb dolguk van a beporzók csábításával, hanem azt is, hogy a virágillathoz kémiailag hasonló rovarferomonok ugyanígy megváltoznak ózon hatására, s ez azt gátolja, hogy például párt találjon egy rovar. Emellett számos ragadozó vagy parazita rovar is úgy találja meg leendő áldozatát, hogy szerves illó molekulák érzékelésére hagyatkozik, ez pedig ahhoz is elvezethet, hogy egyes kártevők jelentősen elszaporodnak, mivel a ragadozóik nem találnak rájuk.
Milyen is valójában a kapcsolatunk a kutyákkal?
Magyar kutatók tárták fel, hogy hol helyezkedik el az ember kedvenc barátja társadalmi hálónkban.
Újabb gyenyiszovai leletet azonosítottak
Az emberfaj csontmaradványát Tajvan szigetén találták meg, ez az eddigi legdélebbi lelet ezen rokonunktól.
Kullancsok: a lakosság segítségét kérik a kutatók
Már okostelefonos alkalmazás is segíti az adatgyűjtést.
Ezek a változások okozhatják a halálközeli élményt
Valószínűleg senkit sem hagy hidegen, hogy mi is történik a halál során, és ehhez a legkönnyebben megismerhető magyarázattal a halálközeli élmények szolgálnak.
A sós vizet is bírta minden idők egyik legnagyobb krokodilja
Egy friss kutatás tárta fel, miként is válhatott a késő kréta időszak észak-amerikai vizeinek csúcsragadozójává a dinókra vadászó krokodilgigász, a Deinosuchus.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
