A légszennyezés gátolja a beporzók munkáját
A beporzók a virágok illatát használják iránytűként, ám a légszennyezés meggátolja, hogy megérezzék az illatokat.
A Readingi Egyetem számolt be arról az új, az Environmental Pollution szakfolyóiratban közzé tett kutatási eredményről, melyben a talajközeli ózonszennyezés és a virágillat közti kapcsolatról, s mindennek a beporzókra kifejtett hatásairól vizsgálódtak.
A talajközeli ózont ne keverjük össze a sztratoszférában lévő ózonpajzsunkkal. Ez a gáz súlyos légszennyező anyag itt a felszínen, a jelenléte a nyári időszakra jellemző, az úgynevezett Los Angeles-típusú, vagy fotokémiai szmog fő alkotóeleme, és ez elsődlegesen a gépjárművekből és ipari szennyezőktől eredő nitrogén-oxidok hatására képződik, erős napfényben. Nemcsak minket embereket károsít a jelenléte, de a növények növekedését is fékezi.
Az ózon reakcióba lép a növények által kibocsátott illó szerves anyagokkal (VOC), és a virágok illatát adó molekulák is ide tartoznak. Az emberi táplálékot adó növények háromnegyede, és a vadvirágok 90 százaléka állati beporzású, és ezek, főleg a rovarok, a virágok illatára hagyatkozva találják meg a célpontot, illetve megtanulják, miféle illat milyen virággal, s mennyi nektárjutalommal jár. Azonban a vizsgálatok feltárták, hogy az ózon hatására átalakul a virágillat.
A kutatás során az illatfelismerésre betanított házi méhekkel végeztek kísérleteket. A megszokott illatfelleg helyett a méheknek az ózon hatására átalakulót mutatták, és erre úgy reagáltak, hogy nagyobb távolságból már kevesebben ismerték fel a kérdéses illatot. Minél távolabb voltak a méhek az illatfelleg közepétől, annál kisebb eséllyel azonosították az egyébként általuk jól ismert illatot.
Ez persze nemcsak azt jelenti, hogy a virágoknak nehezebb dolguk van a beporzók csábításával, hanem azt is, hogy a virágillathoz kémiailag hasonló rovarferomonok ugyanígy megváltoznak ózon hatására, s ez azt gátolja, hogy például párt találjon egy rovar. Emellett számos ragadozó vagy parazita rovar is úgy találja meg leendő áldozatát, hogy szerves illó molekulák érzékelésére hagyatkozik, ez pedig ahhoz is elvezethet, hogy egyes kártevők jelentősen elszaporodnak, mivel a ragadozóik nem találnak rájuk.
Agy sem kell a tanuláshoz
Először sikerült kimutatni, hogy az egészen egyszerű idegrendszerrel is lehetséges a tanulás.
Rabszolgák lehettek az első cowboyok
A cowboyok világának fehér romantikáját alaposan átírja egy új kutatási eredmény.
Őseink is kedvelték a melegebb időjárást
Pollenszemcsék elemzéséből következtettek arra, hogy mikor népesítette be Szibéria és a mai Mongólia területét a modern ember.
Talajtakarás és virágos növények fontossága
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrár-ökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárult a biológiai sokféleség csökkenéséhez.
Pókselymet termelő selyemhernyók
Kínai kutatók olyan selyemhernyókat állítottak elő génszerkesztéssel, amelyek rendkívüli szakítószilárdságú pókselymet szőnek, amely hatszor erősebb a kevlárnál.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
