A Nőkért és a Tudományért díjazottak 2023-ban
Áttörés a szembetegségek kezelésében, gyepek megmentése a klímaváltozás elleni harcban és új technológiák a gyógyszergyártásban– ezekkel a témákkal nyertek a L’Oréal-UNESCO „A Nőkért és a Tudományért díj” kutatónői.
Az örökletes szembetegségek kezelésére pár éve még nem volt válasza az orvostudománynak, ma már azonban a génterápia adta lehetőségeket hazánkban is alkalmazza Dr. Zobor Annamária Ditta. A vegyészmérnök Dr. Hirsch Edit kutatásainak célja, hogy olcsóbbak és elérhetőbbek legyenek egyes gyógyszerkészítmények, Dr. Valkó Orsolya pedig a természetes gyepek megőrzéséért és helyreállításáért kapta meg idén a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” díjat.
Huszonegyedik alkalommal adták át idén a kivételes tehetségű magyar kutatónőknek járó, hatmillió forint összdíjazású elismerését kedden délután Budapesten, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. A díj alapítói azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert a pályáján.
Hirsch Edit, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos munkatársa gyógyszeripari kihívásokra keres megoldásokat, biológiai eredetű gyógyszerek gyártástechnológiájának fejlesztésével foglalkozik. Ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak a modern gyógyszeres terápiákban, főleg a rákos, gyulladásos és vírusos megbetegedések kezelésében alkalmazzák őket, előállításuk bonyolult és körülményes eljárásokat igényel. Rendkívül érzékenyek a környezeti hatásokra, ennek következtében stabilitási problémák léphetnek fel a termelés, a szállítás és a tárolás során egyaránt. Az új technológiák segítségével, amelyekkel Hirsch Edit dolgozik, nyomon követhetővé válik a hatóanyaggyártás és a készítmények minőségének folyamatos ellenőrzése. Kutatásainak eredménye a jövőben elősegítheti, hogy a költséges terápiák olcsóbban és könnyebben, több beteghez is eljuthassanak.
Valkó Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos tanácsadója, a Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport vezetője a természetes gyepek megőrzésével és helyreállításával foglalkozik közel 20 éve. A természetes gyepeknek fontos szerepe van egyebek mellett a por szűrésében, a talaj egészségének visszaállításában, és csakúgy, mint a fák, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy kevésbé melegedjenek fel az urbánus területek. Valkó Orsolya eredményei mind a városi, mind a vidéki gyepek helyreállításában nagy szerepet játszhatnak és eszközei lehetnek a globális felmelegedés elleni küzdelemnek.
Zobor Annamária Ditta, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Szemészeti Klinika docense több mint 17 éve kutatja az öröklődő szembetegségeket, annak különböző formáit, és dolgozik új terápiás lehetőségek kidolgozásán és vizsgálatán. Az öröklődő retinabetegségek kezelése, génterápiák és mesterséges látásprotézisek kifejlesztése, valamint az őssejtek felhasználása a ritka szembetegségek területén napjainkban válnak elérhetővé. Az eddig ismert, közel 300 gén közül egy gén esetében már létezik törzskönyvezett gyógyszer, amely 2022 óta Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen is elérhető, az új terápiát már magyar betegeken is alkalmazzák. Az örökletes szembetegségek kezelésében a génterápia új lehetőségeket nyitott meg. A díjazott célja, hogy az idegsejtek pusztulását okozó gének tanulmányozása mellett aktívan részt vegyen további terápiák fejlesztésében és a gyakorlati alkalmazásban is.
Az elmúlt huszonegy évben ötvenhét magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, így a vállalat eddig több mint 80 millió forintot osztott szét a magyar tudósok között. A több mint két évtized alatt díjazottak tanítványai közül is többen kapták meg az elismerést, valamint a díj kutatónőket és kutatócsoportokat hozott össze, akik később közös projekteken dolgoztak együtt. Az ösztöndíj csak magyar női kutatókat támogat, és az ország bármely pontjáról lehet rá pályázni. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Dinoszauruszok jártak Oxford megyében 166 millió éve
A jura időszak közepén élt állatok rendkívül jó állapotban fennmaradt lábnyomait egy kőfejtőben találták meg.
Kiderült, hogyan tudott futni Lucy
2024-ben volt 50 éve, hogy az ikonikus előember-maradvány előkerült, most az is kiderült, milyen gyorsan és miként tudott futni.
Ez a ragadozók és zsákmányaik közti verseny legkorábbi bizonyítéka
Amióta egymást eszik az élőlények, azóta tart az a fegyverkezési verseny, amelyben a zsákmány védekezni, a ragadozó sikeresebben támadni igyekszik.
Magyar céggel kötött történelmi megállapodást az ESA
Történelmi, a Hold megismerésére irányuló szerződést kötött az Európai Űrügynökség és a magyar Puli Space Kft.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
