Jelentősen nőtt az 50 év alattiak rákos megbetegedése

A BMJ Oncology szakfolyóiratban látott napvilágot egy friss, globális felmérés eredménye, amely azonban valószínűleg nem lepi meg a szakembereket. Évek óta érkeztek ugyanis aggasztó hírek a korai rákos megbetegedések növekedéséről egyes országokból, azonban a most feltárt adatok globális trendet mutatnak be: 29 ráktípus esetében 204 ország 14-49 éves korosztályának adatait dolgozták fel, és elemezték azokat. Az eredményeket a Scimex tudományos hírportál ismertette.

A legnagyobb mértékben a légcső- és a prosztatarák előfordulása nőtt, a rák miatti halálesetekben a mell-, a légcső-, a tüdő-, a bél- és a gyomordaganatok voltak a leggyakoribbak. A májdaganatok viszont ugyanezen időszakban ritkábbá váltak. A legnagyobb léptékű növekedést Észak-Amerika, Ausztrálázsia és Nyugat-Európa könyvelhette el. A halálozástól azonban a közepes- és kis jövedelmű országok lakói nagyobb arányban szenvedtek, a legnagyobb halálozási arányt Óceánia, Kelet-Európa és Közép-Ázsia esetében tapasztalták. A szegényebb országokban aránytalanul nagyobb volt a nők részesedése e fiatal kori rákos megbetegedésekben, mint csupán a megbetegedés, mind a halálesetek aránya szerint.

Bár még mindig az idősebb korban válik gyakoribbá a rák, a fiatalabban betegségének súlyosabb társadalmi hatásai is lehetnek. A jelen adatok alapján a 40-es éveiket élők vannak a legnagyobb veszélyben e korosztályból, és valószínű, hogy a következő években is tovább nő majd az esetszám.

Valószínűleg a genetikai tényezők is közrejátszanak a növekedésben, azonban a vörös húsokban és sóban gazdag, tejtermékben és gyümölcsben szegény étrend, az alkohol és a dohányzás a legfőbb rizikófaktorok az 50 év alattiak leggyakoribb rákbetegségei esetében. Szintén rontja a helyzetet a mozgáshiányos életmód, az elhízás és a magas vércukorszint, a vizsgált adatok alapján. Emellett azonban számos más tényezőnek is lehet szerepe, amelyek távolról sem világosak egyelőre.

A kutatók hozzátették, a számos ország rák-adatbázisa közti különbség, illetve a diagnózisok hiányosságai valószínűleg azt eredményezhették, hogy a valósnál kevesebb betegre derült fény. Azt sem lehet tudni, mekkora szerepe van a növekedésben a szűrővizsgálatoknak (vagyis annak, hogy több embert vizsgálnak meg, mint korábban), vagy többek közt éppen a fiatal kori környezeti hatások is hozzájárulhattak a megfigyelt trendhez.