A fák befolyása a felhőképződésre

Nem teljesen értjük még azokat a hatásokat, amelyekkel a légkörben lévő különböző anyagok, aeroszolok, gázok befolyásolják a felhőképződést. Ez a tudáshiány olyan problémához vezet, hogy nem tudjuk meghatározni a felhők arányát egy-egy jövőbeli klímahelyzetben, anélkül pedig a felmelegedés mértékét se lehet precízen kiszámolni. Nagyon nem mindegy például, hogy 5,7 vagy 3,3 Celsius-fokkal lesz melegebb évszázadunk végére. Ahhoz, hogy pontosabb előrejelzések készülhessenek, az alap folyamatok megismerését is javítani kell. Ebben nyújt segítséget az a program, amelyben a fák által kibocsátott illó anyagok felhőképződésre kifejtett hatását vizsgálták meg a svájci Paul Scherer Intézetben.

A felhőképződéshez alapvető fontosságú összetevő a vízpárán túl a kondenzációs mag, amelyre a pára kicsapódhat. A kondenzmagok egészen kicsik, néhány mikrométer átmérőjűek, lehetnek akár folyékony cseppek, akár szilárd szemcsék, ilyenek például a tenger sója, a sivatagi por, a tüzekből eredő korom, de az emberi tevékenység miatti légszennyező anyagok is. E kondenzmagok egy része helyben képződik más anyagok közti reakciók révén, többek közt a növények kibocsátotta gáznemű illó anyagokból.

Ezek az anyagok nemcsak illók, hanem sokszor illatosak is – ezt érezzük fűnyírás után, vagy egy fenyvesben sétálva, a növényekre jellemző, levegőben kerülő molekulák miatt. A molekulák a légkörben oxidálódnak, és ezzel kész is van a kondenzmag.

Azonban a növények ezeket az illó anyagokat (amelyek jórészt terpének) stressz – pl. hőség, aszály – esetében nagyobb mennyiségben bocsátják ki. Míg egy jelentős csoportjukról már egészen sokat tudunk, a szeszkviterpének hatása szinte ismeretlen.

A kutatás során egy speciális kamrában végeztek méréseket, olyan érzékenységgel, amely képes e gázok egészen kicsike légköri arányaival dolgozni, azaz ez lehetővé tette, hogy pontosan azokat a körülményeket vizsgálják, amelyek a légkörben is lejátszódnak.

A kutatók kísérletei alapján azonban úgy tűnik, a szeszkviterpének mintegy tízszer több kondenzmagot hoznak létre, mint a többi növényi eredetű illó anyag! A vizsgálatból kiderült, hogy ezek az anyagok sokkal kevésbé illó összetevőkké válnak a lejátszódó reakciók hatására, vagyis sokkal alkalmasabbak lesznek arra, hogy kondenzációs magokká váljanak.

Ez azt jelenti, hogy a jövőbéli, stresszelt növényközösség jobban hozzájárul majd a felhőképződéshez is. A szakemberek szerint a növényi eredetű illó anyagok hatásait külön-külön bele kell számolni a klímaváltozást előrejelző modellekbe, mert jelentős hatású tényezők.