Új madárelődöt mutattak be kínai kutatók
A 150 millió évvel ezelőtt élt állat különös testalkatú volt, s arról az időszakról árulkodik, amikor a mai madarak elődei elkülönültek a dinoszauruszoktól.
A madarak a késő jura időszakban váltak le a theropoda dinoszauruszokról, azonban számtalan ponton bizonytalanok ismereteink a korai evolúciójukat illetően, mivel kevés volt az ekkori ősmaradványunk. Nemrégiben azonban kínai kutatók egy olyan madárelőd maradványaira bukkantak, ami pont ebből a hiányos időszakból maradt ránk, számolt be a Kínai Tudományos Akadémia a Nature-ben megjelent kutatási eredményről. A jura időszaki fajok kulcsfontosságúak a madarak jellegzetes testalkatának kialakulása szempontjából.
Eddig úgy véltük, a madarak elődei csak fákon éltek, azonban az újonnan feltárt állatnak igen hosszú lábai voltak, ami arra utal, hogy gyaloglásra használhatta őket. A Fujianvenator prodigiosus nevet kapott madárelőd számos tulajdonságában osztozik azokkal a dinoszauruszokkal, amelyeket a madarak őseinek tekintenek, számos más tulajdonságában viszont az oldalági rokonokkal. Ez azt jelzi, hogy mozaikos volt a korai madarak evolúciója.
A madárszárnyúak (Avialae) kialakulásának kezdetén lezajlottak azok a változások, amelyek elvezettek a jellegzetes madárvégtagokhoz, úgy fest azonban, hogy a Fujianvenator eltért ettől az úttól, s egészen különös lábai voltak.
A meglepően hosszú lábak és néhány más alaktani tulajdonsága, valamint geológiai adatok arra utalnak, hogy ez a madárelőd mocsaras területen élhetett. Gyorsan tudott futni, és a vízben is képes volt gyalogolni, mint a mai gázlómadarak, ez pedig a madarak korai evolúciójában egészen különös, eddig ismeretlen életmód lehetett.
Az ősmadárra a mai Kína déli részén bukkantak rá, a nevét is adó Fucsien (angolos átírással Fujian) tartományban, a Csengho (angolos átírással Zhenghe) – fauna leletegyüttesében. Az állat a legdélebbi előfordulású a jura időszaki madárelődök közt. A Csengho-fauna leleteinek kutatását tovább folytatják a kínai szakemberek.