Metán és hódok
Egy új, alaszkai kutatás alapján a klímaváltozás miatt a sarkvidéket meghódító hódok elősegítik a metán légkörbe jutását.
A hód ökoszisztéma-mérnök, az általa épített gátak és tavak egészen új élőhelyeket teremtenek, ahol számos más állat megtelepedhet. Ez a legtöbb helyen igencsak kívánatos, pozitív mellékhatásokkal jár a tevékenységük, azonban az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) beszámolója egy negatívumról is hírt ad.
A klímaváltozás hatására a hód Észak-Amerikában egyre inkább meghódítja a sarkvidéki területeket, a patakokra épített gátjaik a patakokat tavacskák füzérévé alakítják. A gát mögötti területet elárasztó víz oxigénmentes környezetté változik, és a vízben elrothadó korábbi növénytakaró a lebomlása során metánt bocsát ki. Szintén metánkibocsátással jár az, ahogy a növekvő vízfelületek hatására is olvad a szerves anyagokban gazdag permafroszt. Egy, az Environmental Letters folyóiratban nemrégiben publikált kutatási eredmény ezeket az adatokat vizsgálta meg. Mielőtt azonban valaki a hódokat ellenségként szeretné feltüntetni: az elmúlt 200 évben a légköri metán mennyisége nem a hódok, hanem az emberi tevékenység miatt duplázódott meg.
A hódok sarkvidéki terjeszkedésének vizsgálata során derült ki, hogy a hódvárak mögötti tavak közvetlen környezete egyúttal metánkibocsátó terület is – a tavaktól távolodva csökkent a metán felszabadulása. Repülőgépes méréseket végeztek, melyek során egy 430 négyzetkilométeres területet vizsgáltak át, természetes vizeket, köztük azokat is – 118 ilyen volt -, melyeket hódok tevékenysége hozott létre. Kiderült, hogy a hódok által elárasztott tavak 60 méteres környezetében másfélszer annyi metánkibocsátási pont található, mint a hód nélkül kialakult tavaknál. (Alaszkában 2003-2017 között mintegy 12 ezer tavat hoztak létre a hódok a tundrán!)
Az egyelőre nem világos, miként alakul majd a metánkibocsátás hosszú távon (hisz az elárasztott területek növényei előbb-utóbb mind lebomlanak). A kutatás során a hódok tevékenysége miatt kiáramló metán pontos mennyiségét nem tudták külön mérni, csak a jelenlétét, azonban a vizsgálatokat folytatni fogják, és remélhetőleg erre a kérdésre is pontosabb válasz születhet majd.
A nyomozók csak a filmekben oldják meg egyedül a rejtélyeket
Emberi történetek kíváncsi kutatója az igazságügyi antropológus: Dr. Dudás-Boda Esztert kérdeztük szakmájáról.
Terepjáróval ereszkedtünk le a 85 millió éves lelőhelyhez
Ősi Attila paleontológussal indultunk offroad üzemmódban egy bánya mélyére.
Több ragadozó is lecsapott a 20 millió éve élt tengeritehénre
A miocén időszakban élt állatot először egy krokodil támadta meg, majd egy tigriscápa marcangolta a testét.
Réz szennyezte az egyiptomi piramisok környezetét
Ez lehet az első, emberi tevékenységhez köthető fémszennyezés, ám egyúttal történelmi-régészeti jelentősége is van.
Ilyen papírokkal vághatjuk el legkönnyebben az ujjunkat
Különböző papíráruk kézbe vétele nem ritkán együtt jár azzal is, hogy a papír szélével csúnyán elvágjuk az ujjunkat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
