Másfélfok: évi több tízezer forintot spórolhatnánk az élelmiszer-pazarlás csökkentésével és még a klímának is jót tenne
Az élelmiszer-pazarlás csökkentésével évi több tízezer forintot lehetne megtakarítani, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása is – számolt be az MTI a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően szakportál cikke alapján.
Kis Anna meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa írásában felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban 2020-ban 59 millió tonna – fejenként 131 kilogramm – élelmiszert dobtak ki, amelynek 53 százaléka a háztartásokhoz volt köthető.
Hozzátette: az élelmiszerhulladék kialakulásában több tényező is szerepet játszhat, ilyen például a nem megfelelően tervezett vásárlás és főzés, az esztétikai szempontok, az éttermek standard adagjai, catering esetén a nem jól becsült létszám, a termék vagy csomagolás sérülése, illetve a minőségmegőrzési és a fogyaszthatósági dátumok félreértelmezése.
A szakértő azt írta, Magyarországon évente körülbelül 635 ezer tonna élelmiszerhulladék keletkezik a háztartásokban, ami egy főre lebontva körülbelül 65 kilogrammot jelent. A legnagyobb mértékű pazarlás az ételmaradékokhoz köthető, de a toplistán szerepelnek a gyümölcsök-zöldségek, valamint a pékáruk is. Az elemzés szerint évi 25 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezése elkerülhető lenne, ami körülbelül 35 ezer forint megtakarítást is hozna fejenként.
Jó hír, hogy hazánkban 2016 és 2021 között 24%-kal csökkent az élelmiszer-pazarlás.
Azt írta, ha kevesebb élelmiszert pazarolnánk, csökkenne a vásárlási igény is, ami az árakban is tükröződne, és mérséklődne az üvegházgázok kibocsátása, egy modellszimuláció szerint például ha 2030-ra 41 százalékkal csökkentené az EU az élelmiszer-pazarlást, az üvegházgáz-kibocsátás akár 108 millió tonnával lehetne kevesebb. Emellett az élelmiszerhulladék csökkentése segíti a mezőgazdászokat, a cégeket és a fogyasztókat is a pénz megtakarításában, továbbá az élelmiszer előállításához, feldolgozásához és szállításához köthető környezeti hatás is kisebb lesz.
Az elemzés szerint több megoldás is van a problémára, ilyen például a tudatos vásárlás és tervezés, az élelmiszerek szakszerű tárolása, a „maradékmentő receptek”, vagy a felesleg jótékony célokra fordítása. Az eddigi példák azt mutatják, hogy az élelmiszerhulladék csökkentése egy elérhető cél: nem kell lemondanunk semmiről, csupán egy kicsit több odafigyelésre van szükség – olvasható az elemzésben.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Koszosabb űrállomások segíthetik az űrhajósok egészségét
Az űrhajósok gyakran szenvednek az immunrendszer problémái okozta egészségügyi gondoktól, egy új kutatás arra jutott, hogy egyszerűen túl tiszta környezetben élnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
