Hogyan készül a világ és a tudomány a következő világjárványra? (X)
A kutatók évek óta azon dolgoznak, hogy felkutassák és megismerjék azokat a kórokozókat, amelyek pandémiás képességgel rendelkeznek. Ehhez hatalmas segítséget nyújt számukra az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azzal a prioritási listával, amely számba veszi ezeket, és a legsürgetőbb kutatási irányokra tesz javaslatot.
A WHO ezzel az iránymutatással meghatározza a világ kutatóinak, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek prioritást élveznek kutatás-fejlesztés tekintetében, és milyen kutatásokat érdemes elsőként elvégezni. Ezen a listán a WHO minden esetben feltüntet egy úgynevezett „X betegség” kategóriát is, amely a máig ismeretlen, de minden jel szerint a ránk váró kórokozók gyűjtőneve. Ennek vizsgálatában, tehát az új, az emberiségre veszélyt jelentő vírusok megismerésében és az ellenük való felkészülésben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzetei Laboratórium (VNL) szakemberei világszinten az élvonalban járnak.
A pécsi szakemberek különféle expedíciók és számtalan nemzetközi kollaboráció nyomán kutatják azokat a patogéneket, amelyek képesek lehetnek az emberekben betegséget okozni, ezáltal járványokat elindítani. Az „X betegség” felkutatása tipikus vírus vadászat, amikor is a kutatók olyan állatokat mintáznak, amelyek vírusbankként szolgálnak a természetben, illetve olyan helyszíneket keresnek fel, amelyek járványos gócpontnak számítanak. Az így gyűjtött mintákban a kutatók modern genomikai eljárásokkal kutatnak az ismeretlen után.
A pécsi kutatók ebből kifolyólag részt vesznek a WHO szakértői munkájában is, hiszen munkájukkal hozzájárulnak a világszervezet priorirtási listájának frissen tartásához.
Ahhoz, hogy a szakemberek meg tudják állapítani, hogy az adott vírus rendelkezik-e pandémiás képességgel, számos vizsgálatot kell elvégezniük. Először is elengedhetetlen, hogy a kutatók tudják, a vizsgált kórokozó közeli vagy részleges rokona-e olyan vírusnak, amiről ismert, hogy képes embereket megfertőzni. Ezt követően azzal is tisztában kell lenniük, hogy a patogén olyan csoportba tartozik-e, mely embereket is fertőzhet és van-e megbetegítő képessége. Majd a virológusok BSL-4-es laboratóriumi körülmények között különféle kísérleteket végeznek az adott mintával.
A Virológiai Nemzeti Laboratórium egyediségét továbbá az is mutatja, hogy a vírusokat teljes spektrumukon vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy számos esetben a laboratórium munkatársai expedíciókon vesznek részt, ahol helyi szakemberek bevonásával mintát gyűjtenek, amit akár helyben, vagy később a BSL-4-es laboratóriumban is megvizsgálnak. A mintagyűjtés során lehetőség van a vírus természetes gazdaszervezetének megismerése is, ami szintén hozzájárul a vírus jobb megismeréséhez, a jövőbeni megbetegedések megelőzéséhez. Ezt az a laboratóriumi és technológiai felszerelés teszi lehetővé, ami Európa szinten is példa nélküli, ilyen többek között az a VNL szakemberei által fejlesztett mobil laboratórium, amelynek segítségével akár a dzsungel közepén is képesek azonosítani a vírusokat.
Izgalmas véletlennek köszönhetően ihatnak tejet egyes ázsiaiak
Bizonyos kelet-ázsiaiak neandervölgyi őseiknek köszönhetik a tejcukor lebontásának képességet.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
