Giliszták és gabona

A Nature Communications folyóirat számolt be arról az új kutatási eredményről, amelyben a földigiliszták ökoszisztéma-mérnöki munkája eredményeit számszerűsítették a Colorado Állami Egyetem kutatói. A számadatok szerint világszinten a gabonánk 6,5 százalékát, a hüvelyesek 2,3 százalékát nekik köszönhetjük – átszámítva évi 140 millió tonna élelmiszernövényt adnak talajmunkálataikkal. Ez a mennyiség megfelel annak, amit a világ negyedik élelmiszer-termelője, Oroszország állít elő évente. (Hazánk össz gabonatermése 2020-as adat szerint 13,7 millió tonna volt, így ennek több mint tízszerese köszönhető világszerte a gilisztáknak!)

Steven Fonte, a kutatás vezetője elmondta: „Tudomásom szerint ez az első próbálkozás arra, hogy felbecsüljük a talaj biológiai sokféleségének értékét, hogy a biodiverzitás egyik összetevőjéről kimondhassuk, ennyit adnak nekünk globális szinten.” A kutatók bíznak benne, hogy az eredményeik alapján jobban meg fogjuk majd becsülni a talaj élővilágát, és kevesebb vegyszert fogunk használni rájuk tekintettel.

A giliszták számos módon hozzájárulnak a talaj egészségéhez és a növények fejlődéséhez: a talaj jobb szerkezete, a talaj optimális vízháztartása, a szerves anyagok elosztása mellett még abban is segítik a növényeket, hogy azok a talajban lévő kórokozók ellen jobban védekezhessenek, és a növényi növekedési hormonok termelődését is elősegítik. Egyes becslések szerint a giliszták akár 25 százalékkal is növelhetik a növények össz mennyiségét.

Ahol kevesebb vegyszert használunk és adunk a talajhoz (akár irtószerekről, akár műtrágyákról van szó), ott nagyobb a giliszták jótékony hatása is, különösen a déli féltekére nézve igaz ez, a szubszaharai Afrikában 10 százalék, Latin-Amerikában 8 százalék termés kötődik hozzájuk.

„Ha fenntarthatóbb módon kezeljük a talajainkat, akkor jobban kihasználhatjuk a biodiverzitásban rejlő segítséget, és fenntartható agrár-ökoszisztémákat hozhatunk létre” – tette hozzá Fonte.

A talajokban él a világ élőlényeinek fele, ám alig tudunk róluk valamit, és eddig a számunkra nyújtott segítséget se vettük számba. Biztos, hogy számos más talajlakó élőlény is rendkívül fontos, például a mikrobaközösségek – ám ezekről még kevesebbet tudunk.