Kémiai Nobel-díj – 2023

Az akadémia közleménye szerint, aki tanult kémiát, tudja, hogy egy elem tulajdonságait legnagyobb részben elektronszerkezete határozza meg. Amikor azonban az anyagot nanoméretben vizsgáljuk, kvantumjelenségek lépnek fel. A 2023-as kémiai Nobel-díjasoknak sikerült olyan kicsi részecskéket előállítaniuk, hogy tulajdonságaikat kvantumjelenségek határozzák meg. A kvantumpontoknak nevezett részecskéknek ma már nagy jelentőségük van a nanotechnológiában, de háztartásunkban is megtalálhatjuk a monitorokban, LED-lámpákban.

Alexei Ekimov az 1980-as évek elején sikerrel hozott tudatosan létre olyan nanorészecskéket tartalmazó üveget, amelyben megjelent a méretfüggő kvantumos jelenség. Néhány évvel később Louis Brus bizonyította először, hogy folyadékokban is létezhet a méretfüggő kvantumeffektus. A kilencvenes évek elején pedig Moungi Bawendi kutatásai forradalmasították a kvantumpontok előállítását, és fejlesztései révén szinte tökéletes nanorészecskéket sikerült előállítani. Ezen áttörés nélkül nem volt elképzelhető a kvantumpontok ipari alkalmazása.
Ébren töltött időnk jelentős részében kvantumpontokat nézünk, hiszen a QLED-kijelzők nevében a Q betű a kvantumpontot rövidíti. Sok televízió és számítógép-monitor működik ezzel a technológiával, de a LED-lámpák színét is lehet velük befolyásolni, a sebészek pedig kvantumpontok segítségével világítják meg a különféle szöveteket. A kutatók szerint a kvantumpontok a jövőben még sokkal szélesebb körben lesznek alkalmazhatók, a hajlítható elektronikai eszközöktől a mikroszkopikus szenzorokig – olvasható az MTA weboldalán.

A díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak – a nanotechnológia egy fontos részét fedezték föl.
A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.