Mesterséges intelligencia fedezett fel egy szupernóvát
Most először sikerült egy teljesen automatizált folyamatban egy MI-nek megtalálni, majd a típusa szerint besorolni egy szupernóvát.
Számos olyan feladat van, amelyben kiválóan teljesíthetnek az MI-k, ilyen például a nagy adatbázisok elemzése is. A csillagászati felvételek átvizsgálása is ide tartozik, ami egyrészt rendkívül fárasztó és időigényes feladat, másrészt benne van az emberi tévedés lehetősége. A Northwestern Egyetem vezette nemzetközi csoport fejlesztette ki azt az MI-t, amelynek a BTSBot betűszó nevet adták, a név kb. annyit tesz, hogy az átmenetileg felfényesedő objektumokat felmérő robot. Az elmúlt 6 évben az MI fejlesztésén dolgozó kutatók kb. 2200 órát töltöttek azzal, hogy átvizsgáltak (saját szemükkel) rengeteg felvételt, szupernóvák kis ideig tartó felfényléseit keresve, hogy eldöntsék, melyeket érdemes tovább vizsgálni. Az MI működésbe lépésével ezt az időt sokkal hasznosabb feladatokra fordíthatják a szakemberek.
„Ez volt a legelső alkalom, hogy robotok sora és MI algoritmusok végeztek megfigyelést, azonosítottak, majd egy másik távcsővel kommunikálva végül igazolták is egy szupernóva felfedezését” – magyarázta Adam Miller, a kutatás vezetője. Hozzátette, az automatizálás teszi lehetővé, hogy a csillagászok a monoton munka helyett azzal foglalkozhassanak, hogy például pontosítják e robbanásokról megszerzett tudásunk elméleti hátterét.
A jelenlegi módszerben is dolgoznak robottávcsövek, amelyek ismétlődő képeket készítenek egy-egy égrészről, majd a képek összehasonlításával feltűnő fényléseket már az emberek vizsgálják tovább. „Az automata szoftver átad az embereknek egy listát a robbanásoknak tűnő lehetséges célpontokról, akik aztán színképelemzést végeznek el rajtuk. Egy jelöltről csak akkor tudjuk eldönteni, hogy tényleg szupernóva, ha megvizsgáltuk a színképét, a fényforrásból szóródó fény felfedi a robbanás során keletkezett elemeket” – tette hozzá Miller. Vannak ugyan spektroszkópként is üzemelő robottávcsövek, de gyakran a szakemberek végzik el ezt a munkát.
Az MI betanításához 1,4 millió felvételt használtak fel mintegy 16 ezer objektumról, ezek közt szupernóvákat, ideiglenesen kifényesedő csillagokat, periodikus változócsillagokat, illetve galaktikus kitöréseket. A frissen betanított MI-vel aztán egy olyan objektumot vizsgáltattak meg, amelyet 2023. október 3-án fényképezett először a ZTF (Zwicky Transient Facility – az a projekt, amely gyakorlatilag a kaliforniai Palomar-hegyi Obszervatórium egyik távcsövére applikált kamera felvételein át kutat különböző felfényléseket), majd október 5-én az objektum friss felvétele alapján megkérte az obszervatóriumot a színkép elkészítésére. Az obszervatórium egy másik robotikus eszköze, a SED Machine ezt elvégezte, és elküldte az adatot a Caltech üzemeltette, MI alapú rendszerbe, amely a színkép alapján képes volt a szupernóvát besorolni a megfelelő típusba is. Ez alapján egy Ia típusú szupernóva-robbanás tanúja volt a rendszer, ez egy kettős rendszerben létezett fehér törpe robbanása. A besorolást követően, mivel így beigazolódott, hogy valóban szupernóváról volt szó, az automatizált rendszer közzé is tette a megfelelő fórumon a szupernóva felfedezését, 2023. október 7-én.
Alig evett húst az Australopithecus Dél-Afrikában
Több mint 3 millió éve élt elődeink fogzománca megörökítette az egykori étrendet, amelyben nem sok hely jutott húsnak.
Kiderült, miként lett az embernek hosszú haja
Az ember evolúciója során a testét borító szőrzet legnagyobb részt visszafejlődött, a fején azonban ezzel ellentétes folyamat zajlott: hajunk egyre hosszabbá vált.
Korábban ismeretlen, ősi rokonunkra bukkantak
Új taggal bővült evolúciós családfánk.
Parkinson-kór: ezért olyan nehéz a kezelés
A Parkinson-kór ősidők óta velünk él, az elmúlt időszakban viszont egyre nő az esetszám.
Magyar kutatók találtak módszert a világjárványok vizsgálatára
A szakértők olyan módszert dolgoztak ki, amely egyszerre több egyéni tulajdonság tükrében vizsgálja a pandémiák hatását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
