Előbb használtak ultrahangot a denevérek, mint eddig tudtuk

Az emlősök közül a denevérek ősmaradványai a legritkábbak, az egykori denevérek mintegy 80 százaléka hiányzik, ez azt is jelenti, hogy az evolúciójukról is hiányosak az ismereteink. Pont emiatt nehéz azt is eldönteni, hogy mikor kezdtek repülni, mikor vált fő pihenőhelyükké a barlangok világa, és mikortól használnak szonárt az ottani sötétben való navigációhoz.

Egy újonnan, a Current Biology folyóiratban közzé tett kutatási eredmény alapján már kicsit többet tudhatunk a denevérek múltjáról. Egy francia barlangban talált kb. 50 millió évvel ezelőtti denevérkoponya árulta el a titkokat.

„A legrégebbi denevér-ősmaradványunk 57 millió éves, azonban ez csupán egyetlen fog egy portugál lelőhelyről, és semmi mást nem tudunk róla. Az első denevérek fosszíliái töredékesek, szinte csak fogak maradtak fenn. Kissé később, 52 millió évvel ezelőttről már csodás, teljes fosszíliáink vannak, azonban ezek meg kilapítottak” – magyarázta Sue Hand professzor, az Új-Dél-Walesi Egyetem szakembere, a kutatás vezetője. Ez a kilapított helyzet sajnos nagyon nehézzé teszi, hogy kiderítsék az egyes koponyacsontocskák pontos, három dimenziós elhelyezkedését, így pedig azt se lehet eldönteni, hogy vajon használtak-e már szonárt ezek az ősi denevérek.

A modern, szonárhasználó denevéreknél a nyelvcsont közvetlen összeköttetésben áll a belső fül csontjaival, és úgy tűnik, szerepe van a magas hangok kiadásában. Az újonnan felfedezett denevér-ősmaradvány, amely a Vielasia sigei fajnevet kapta, szinte érintetlen koponyájú, a maradványt tartalmazó mészkőben eredeti, három dimenziós formájában maradt fenn. Ez azt is lehetővé tette, hogy bekukkantsanak a koponya belsejébe, s kiderítsék, mi a helyzet az ultrahangos helymeghatározó szonárral. A kutatók precíz méréseket végeztek az ősmaradvány belső fülének csontjain, és összevetették azokat a ma élő szonárt használó és azt nem használó (gyümölcsevő) denevérekével.

Az elemzések szerint szinte biztosnak mondható, hogy használt már ekholokációt ez az 50 millió éve élt denevér is, ráadásul pont olyat, amit a ma élő, modern denevérek használnak. Ezzel pedig az is világossá vált, hogy jócskán megelőzték az ultrahangos szonárjukkal a cetféléket.