Melinda, Vivien, Aranka2023. december 02., szombat
Tudomány

Tartályokban modellezik a tavak élővilágát a HUN-REN ÖK ökológusai

2023.10.22.NG
National Geographic Magyarország

David Cunillera-Montcusí ökológus európai és uruguayi kutatásai után most azzal a céllal csatlakozott a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetében (HUN-REN ÖK VÖI) működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoporthoz, hogy az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie programja támogatásával a vizes élőhelyek feldarabolódásának hatását vizsgálja az élővilág sokféleségére.

Mezokozmoszok (200 literes kísérletes víztartályok) drónfelvételen.
Forrás: HUN-REN

 

A kísérletek során kutatótársaival 200 literes víztartályokban, úgynevezett mezokozmoszokban modellezik a különböző sókoncentrációjú és fragmentáltságú, eltérő mértékben összekapcsolt tavacskákban élő közösségek viselkedését és ellenálló képességét.
Az éghajlatváltozás és az ember természetpusztításának hatására szerte a világon sérülnek az élőhelyhálózatok: az életközösségek által lakott, illetve lakható területek fogyatkoznak, egyre töredezettebbé válnak, sok helyütt akár teljesen eltűnnek, ami drasztikus hatással van a biodiverzitásra. A vizes élőhelyek pedig talán még nagyobb veszélyben vannak. A HUN-REN ÖK kutatócsoportja az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége ugyanis felbecsülhetetlen – olvasható a HUN-REN weboldalán.
Arról azonban még mindig kevés az ismeret, hogy pontosan hogyan zajlik az életközösségek leromlása az élőhelyek közötti kapcsolatok fogyatkozásának, illetve az élő és élettelen körülmények ‒ például az édesvizek sótartalmának emelkedése ‒ hatására. David Cunillera-Montcusí célja ennek kutatása kísérletes és modellvizsgálatok segítségével.

David Cunillera-Montcusí ökológus, az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie programja támogatásával dolgozik a Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoportban.
Forrás: HUN-REN

„Eddigi kutatásaimban főként azt vizsgáltam, hogy az emberi tevékenység milyen módon zavarja meg az édesvízi ökoszisztémák működését, illetve hogy a tájléptékű jellegzetességek hogyan befolyásolhatják a zavarásokkal szembeni ellenálló képességüket. A doktori munkám során például azt kutattam, hogy a sűrűn elhelyezkedő és egymással összekötött tavacskák hogyan segítik a természet regenerációját az erdőtüzek után” – mondja David Cunillera-Montcusí ökológus, aki korábban a Barcelonai Egyetemen dolgozott, és már számos tanulmányban dolgozott együtt magyar kutatókkal.
Cunillera-Montcusí az utóbbi években főként az édesvízi élőhelyek sótartalmának emelkedését, az úgynevezett „édesvízi sósodási szindrómát” kutatta, ami gyakran az emberi zavarás jele, egyúttal a diverzitás csökkenésének egyik fontos kiváltó oka. A sótartalom növekedése például a mezőgazdasági és ipari tevékenység vagy a bányászat következménye. Természetesen a sósodás a vízi életközösségek minden tagjára hatással van, mivel ezek alacsonyabb sókoncentrációhoz alkalmazkodtak. Egyes fajok rosszabbul reagálnak e zavarásra: eltűnnek, ami kaszkádszerű folyamatokat indít be az egész közösségben, ez pedig az élőhely leromlásához vagy akár összeomlásához is vezethet. David Cunillera-Montcusí azt találta, hogy a tájban elszórt tavacskák rendszerének viselkedése jól modellezi a nagyobb természetes vizek emberi zavarásra adott reakcióját is.
„Bár eddigi kutatásaimban főleg kis tavacskákat vizsgáltam, az általunk feltárt mechanizmusok mindenféle vizes élőhelyen működnek. Kutatótársaimmal azt igyekszünk megérteni, hogy a régiók élőhelyeinek struktúrája és eloszlása hogyan segítheti az életközösségeket, hogy ellenállóbbak legyenek a külső zavarásokkal szemben. Azt tapasztaltuk, hogy az ellenálló képességhez nem feltétlenül van szükség nagy, összefüggő élőhelyekre. Az is elegendő lehet, ha sok kicsi, de nagyon jól összekötött élőhelyet őrzünk meg. Minél jobban „kommunikálnak” egymással az élőhelyek, annál kevésbé érinti őket a külső zavarás” – folytatja a kutató.
David Cunillera-Montcusí a HUN-REN ÖK-ban végzett kutatásai egy részében kísérletesen fogja modellezni a különböző sókoncentrációjú és fragmentáltságú, eltérő mértékben összekapcsolt kis tavakban élő közösségek viselkedését és ellenálló képességét.
„Az intézetben lévő számos 200 literes víztartályban, úgynevezett mezokozmoszban fogjuk szimulálni a tavacskákat. Különféle élőlényeket helyezünk el bennük, különböző szintre állítjuk be a sótartalmukat, helyzetük révén pedig befolyásolni tudjuk a többi mezokozmosszal való összeköttetésüket. Célunk, hogy számszerűsítsük e tényezők hatását. Kiderülhet például, hogy a hálózat közepén elhelyezkedő és így sok másik élőhellyel szomszédos mezokozmoszokban élő közösségek nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek a sótartalom emelkedésével szemben” – magyarázza Cunillera-Montcusí.

A kutatás másik részében az ausztriai Fertőzug időszakos szikes tavaiból gyűjtött, több évtizedre visszanyúló adatsorokat fognak elemezni, és összevetik őket a tájról készített műholdfelvételekkel. Ennek során is arra keresik a választ, hogy a tájléptékű struktúra, az élőhelyek kapcsolódása hogyan hat a biodiverzitás változására és az ellenálló képességre. A kutató elmondta, hogy a valós természeti életközösségekből származó adatok elemzése, illetve a különböző tényezők hatásának elkülönítése mindig nehezebb annál, mint amikor ők tervezik meg a kísérletet. Ugyanakkor ez a megközelítés is fontos, mivel csak így lehet pontosan megérteni a valós ökoszisztémák rendkívül bonyolult működését. Emellett az elméleti ökológiai modellezés is a kutatások része. E vizsgálatok eredményei megmutathatják, hogy mely területekre, milyen jellegzetességű élőhelyekre kell koncentrálni a természetvédelmi erőfeszítéseket.
„Kiderülhet, hogy a központi szerepet játszó, sok más élőhellyel kapcsolatban álló élőhelyeket kell a legjobban védeni. Így még ha el is veszítünk bizonyos periferiális élőhelyeket, a diverzitás nagy részét meg tudjuk őrizni. Ez a természetvédelmi beavatkozások optimalizálása miatt fontos” – érvel az ökológus.

A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja

A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja

Sok modern, civilizációs betegség hátterében sejtik a mikrobiom valamilyen hatását.

Az öregedés gyorsíthatja az evolúciót

Az öregedés gyorsíthatja az evolúciót

Meghatározott körülmények között az öregedés elősegítheti az irányító szelekcióra adott választ, vagyis a megváltozott környezeti körülményekhez való evolúciós alkalmazkodást.

Újabb felmérés készül az egyetemisták mentális állapotáról

Újabb felmérés készül az egyetemisták mentális állapotáról

A két évvel korábbi kutatást szeretnék megismételni, hogy fény derüljön a változásokra.

Piercing és a baktériumok

Piercing és a baktériumok

A piercingek, fülbevalók különleges környezetet, kedvező élőhelyet teremtenek a baktériumok számára.

Az őshonos növényfajok kiemelt szerepe

Az őshonos növényfajok kiemelt szerepe

Hazai kutatók vetőmagalapú ökológiai restaurációs kísérleteket végeztek.

National Geographic 2023. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket