Vízinövényeket és moszatokat is ettek elődeink
Az európai emberek nem a mai étkezési divatban kezdtek el tengeri és édesvízi növényeket fogyasztani, hanem már évezredekkel ezelőtt.
A Yorki Egyetem vezette kutatásban a korábban élt európaiak étkezési szokásait vizsgálták, a ma már jól bevált és gyakran használt módszerrel: a maradványok fogköveit elemezve. A kutatásból kiderült, hogy a középső kőkortól a mezőgazdaság meghonosodásán át egészen a kora középkorig rendszeresen fogyasztották elődeink az efféle növényeket, és csak a viszonylag közeli múltban vált ritkasággá a fogyasztásuk.
A történelmi feljegyzésekből tudjuk, hogy a 10. században Izland, Bretagne vagy épp Írország területén törvény is szabályozta a tengeri növények gyűjtését, de már Plinius is említette a tengerparti tátorjánt (Crambe maritima), mint a hajósok számára skorbut ellen használatos élelmet. Azonban a 18. századra a tengeri növényeket már éhínségnövényként tartották számon, vagyis már csak akkor ették, ha nem volt más. Miközben Ázsiában mind a tengeri, mind az édesvízi növények fontos részei az étrendnek és a természetgyógyászatnak is, Európában igen kevés ilyesmit fogyasztunk. Mintegy 10 ezer különféle moszat él a világon, ezekből csak 145 faj kerül a tányérokba.
A kutatók most Skóciától Spanyolországig terjedő területen, 28 tengerhez közeli régészeti lelőhelyen előkerült 74 ember fogkövét elemezték. Vörös-, zöld- és barnamoszatok fogyasztásának biomolekuláris nyomait (vagyis a növényekben termelt molekulák fogkőbe való beépülését) találták meg, illetve egy Orkney területén élt ember esetében káposztaféle, feltehetően tengerparti tátorján fogyasztásának nyomait is. Északnyugat-Európában állatok élelmezésében hasznosították a tengeri moszatokat. Ázsiában az édesvízi növények gyökérgumói, pl. a vízitök, a fehér tündérrózsa vagy a békaszőlőt is ettek a hajdani lakosok.
Ezek a jelek három évezreddel korábbiak, mint a távol-keleti konyhára jellemző fogyasztásuk történelmi bizonyítékai. Nemcsak azt mutatják ezek az új bizonyítékok, hogy 8000 évvel ezelőtt, a középső kőkor idején Európában már ettek moszatokat, hanem azt is, hogy e szokás a mezőgazdálkodás és a letelepülő életmód időszakában, az újkőkorban is fennmaradt. A kutatók szerint elődeink igencsak tisztában voltak a moszatok fogyasztásának jótékony hatásaival, és emiatt tartották fenn élelmezési kapcsolatukat a tengerrel.
Izgalmas véletlennek köszönhetően ihatnak tejet egyes ázsiaiak
Bizonyos kelet-ázsiaiak neandervölgyi őseiknek köszönhetik a tejcukor lebontásának képességet.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Így segítenek a magyar horgászok a kutatóknak
Vajon mennyire ismerik a köröttük lévő élővilágot a pecások?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
