Ezek a legdrágább anyagok a bolygónkon

A távoli égitestekről visszahozott kőzetminták ára is csillagászati, azonban mégsem ezek a kerülnek a legtöbbe.

2023 szeptemberében érkezett haza a Bennu kisbolygó mintegy 25 dekás kőzetmintájával az OSIRIS-REx űrszonda kapszulája, a küldetés költségvetése mintegy 1,16 milliárd dolláros volt. Ez azt jelenti, hogy egyetlen gramm a Bennu kőzeteiből cirka 4,5 millió dollárba kerül – ez távolról se a legdrágább anyag a Földön. Chris Impey, az Arizonai Egyetem csillagásza mutatta be a The Conversation hasábjain a Föld leghúzósabb árfekvésű anyagait.
A Bennu mintája grammonként 70 ezerszer kerül többe az aranynál, ami az elmúlt években 60-70 dollár per gramm körül mozgott. Az első Földön kívüli anyag, amit hazahoztunk, az az Apollo program során a Földre került 382 kilónyi holdkőzet volt az 1969-1972 közti hat küldetésben. A program teljes költsége mai áron mintegy 257 milliárd dollár, így egyetlen gramm holdkőzet „mindössze” 674 ezer dollár.
Ha megvalósul a terv, amely szerint a 2030-as években a Marson, a Perseverance rover által gyűjtött mintákat hazahozzák, a jelenleg becsült költséget figyelembe véve grammonként 24 millió dollár lesz majd ennek az ára, vagyis a Bennu mintájának kb. ötszöröse.
Vannak persze „ingyenes” mintáink is a Naprendszerből, hisz rengeteg meteorit éri el a Föld felszínét. Legtöbbször ezek is drágák, legfőképp azért, mert nehéz rájuk bukkanni, azonban egyes típusaik alig 50 cent per gramm áron már elérhetőek, a legdrágább, marsi eredetű „minta” is csak 388 dollár per gramm áron fut a meteorit-piacon. Bár e minták az űreszközökön hazahozotthoz képest nevetségesen olcsók, sajnos a földi légkör és talaj hatására szennyeződtek, átalakultak, mire a kutatók kezébe kerülnek, így kevesebb hasznos információt is lehet kinyerni belőlük.
Vannak helyben elérhető anyagok is, amelyek a különösen költséges kategóriába tartoznak, legfőképp a ritkaságuk miatt. A közönségesebb elemek nagyon olcsók, a szén például grammonként 0,024 dollár, de még az arany is ide tartozhat a maga 67 dollár per gramm jelenlegi árával. Néhány extrém ritka radioaktív elem ára vetekszik azzal, amit a marsi kőzetminták árcéduláján olvashatunk. A polónium-209-es izotópja a legdrágább, 49 milliárd dollár per gramm árat számítottak rá.
A drágakövek ezzel nem is kerülhetnek egy lapra. A legszebb gyémánt is csak százszor drágább az aranynál, a legjobb minőségű smaragd pedig csupán tízszeres aranyárban kapható. Az élénk kék gyémántok, amelyekből csak néhány darab van bolygónkon, grammonként 19 millió dollárt érnek, vagyis ezek már majdnem olyan drágák, mint a marsi kőzetminták lehetnek.
A legdrágább szintetikus anyagnak azok, az endohedrális fullerénnek nevezett szén-nanoszerkezetek, amelyek belsejében egyetlen másik atomot lehet „fogva tartani”, s e stabilitása révén mindennél pontosabb atomóraként használni. Ebből a különleges anyagból 141 millió dollárba kerül egyetlen grammnyi.
Eljutottunk a legdrágábbhoz!
Az antianyagot az olyan részecskegyorsítókban lehet csak előállítani, mint a CERN. Az antianyag azért olyan elképesztően költséges, mert legalább ugyanennyire elképesztően rövid élettartamú, egy normál anyag részecskével ütközve elbomlik.
A CERN-ben ugyan percenként 10 millió antiprotont lehet előállítani, ám ahhoz, hogy egyetlen grammnyi elkészüljön, több milliárd évre volna szükség. Ennek az egy gramm antiprotonnak az ára 350 billiárd dollár lenne.