510 millió éves algák
A kövületek kapcsán általában a növényi lenyomatokra vagy állati csontvázakra gondolunk, különösen ritka, ha mikroszkopikus élőlények maradnak fenn fosszíliaként.
Mintegy félmilliárd éve éltek azok az apró, csoportba rendeződött algák, amelyek kiváló állapotú maradványait nemrégiben fedezték fel. A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban bemutatott ősi fitoplankton igencsak apró, és csoportos életmódjával védekezhetett az ellen, hogy az állatok felfalják.
A kambrium időszaki óceánok fitoplanktonjáról nem sokat tudunk, holott ezek az apróságok jelentették a táplálkozási lánc alapját. A most felfedezett mikroszkopikus méretű, tüskés golyócskákra emlékeztető fosszília láttán Dr. Thomas Harvey, a Leicesteri Egyetem szakembere elsőre azt se tudta, milyen lénnyel áll szemben. „Azon gondolkodtam, talán valami állat petéi lehetnek. Vagy talán valami ismeretlen élőlényt látok? Se ma élő, se már kihalt élőlényre nem hasonlított.”
Ahogy azonban újabb példányok kerültek elő, ráébredt, hogy hasonlítanak azokra a zöld algákra, amelyek ma a tavak planktonja közt lebegve élnek. „A fosszíliák csoportos szerkezete olyasmi, mint a modern algák összekapcsolódó sejtjeié, ez pedig megmagyarázza a szabályos, geometrikus elrendeződésüket. Azonban meglepő módon e fosszilis példányok a tengerben éltek, ezzel pedig a tengeri fitoplanktonba engednek bepillantást” – tette hozzá a kutató.
A lelet jelentőségét a kora adja: abban az időszakban éltek ezek a lények, amikor az élővilágunk sokfélesége ugrásszerűen megnőtt, a kambriumi robbanásnak nevezett korban. Ekkor jelent meg a kövületekben számtalan olyan állatcsoport, amely mind a mai napig körülöttünk él. Valószínűleg nem véletlen, hogy ez a különös plankton is ekkori, hisz tudjuk, a mai tengeri élővilág alapját is a fitoplankton jelenti.
Azonban a modern fitoplanktont alkotó fajok viszonylag fiatalok, és a geológiai közelmúltban alakultak ki, így a régmúlt hasonló feladatot ellátó fajaihoz nincs sok közük, nem lehet általuk visszanézni se a múltba. Emiatt is oly fontos ez a kövület.
„Ha a modern planktont vizsgáljuk, meglátjuk, hogy az algák akkor alkotnak ilyen kolóniákat, ha valami állat meg akarja enni őket. Ez tehát egy védekezési módszer. A kambriumban élt csoportokat alkotó algák tehát arról tanúskodnak, hogy már a korai állatok is kezdtek ráállni a planktonfogyasztásra, ezzel pedig egy máig tartó ragadozó-zsákmány rendszert teremtettek meg” – magyarázta Dr. Harvey.
A plankton mai kulcsszerepe alapján kiderült, hogy ezek az aprócska fosszíliák rengeteget elárulnak bolygónk élővilágának múltjáról. Emellett érdemes átgondolni, amit számos mikrofosszíliáról eddig gondoltunk. Sok hasonló, gömbölyded, tüskés fosszília van, amelyeket eddig magányos sejteknek, vagy betokozódott, szunnyadó lényeknek gondoltak a szakemberek. „Mi van, ha nincs igazunk, és ezek legtöbbje egykor szintén a planktonban élt, kolóniákat alkotva? Igen könnyű véletlenül is elszakítani őket egymástól, amikor a fosszíliákat kiemeljük a kőzetekből.”
A kutató szerint jó lenne újra átvizsgálni a gyűjteményekben lévő kövületeket, hogy tisztázódjon ez a kérdés, és kiderüljön, mennyire is voltak gyakoriak a hasonló élőlények.