Tepsi helyett tükör

A Bonni Egyetem vezette, német szakemberekből álló csoport vizsgálta meg a csirkék viselkedését, éntudatát a szokványostól kissé eltérő módon, az eredményeket a PLOS One folyóiratban tették közzé. Azt, hogy egy állatnak van-e éntudata, úgy szokás megvizsgálni, hogy az állatra saját magán nem látható helyre valamilyen feltűnő jelet rajzolnak – például egy piros pöttyöt a homlokukra. Ha a tükörben az állat ezt meglátva elkezdi a saját testén a foltot piszkálni, akkor abból arra lehet következtetni, hogy érti: a tükörben a saját képmását látja. Vannak azonban olyan állatok is, amelyekről a szakemberek úgy vélik, van éntudatuk, mégse foglalkoznak a tükörképeiken lévő pöttyel.

A kakasok esetében a kutatók e tesztet módosították, hogy az jobban igazodjon a csirkék természetes életéhez, viselkedéséhez. Egyes csirkék, leginkább a kakasok speciális riasztó hangokkal figyelmeztetik a körülöttük lévő csirketársaikat ha például ragadozót látnak, akár madarat, akár rókát. Amikor azonban egymaga van egy kakas, vagyis nincs körülötte a többi csirke, akkor teljesen csöndben marad, mivel a hang csak felhívná a ragadozó figyelmét a lehetséges prédára. A kutatók ezt a veszélyt jelző riasztást használták fel a kakasok éntudatának tükörtesztes ellenőrzésére.

A kutatók egy teszt területet építettek ki, ahol ellenőrizni lehetett, hogy miként viselkednek a kakasok veszély megjelenése esetén – eredetileg csak arra voltak kíváncsiak, vajon valóban riasztják-e társaikat. A teszt területet egy kerítés választotta ketté, a kakas mindkét részt belátta. A teszt során a terület plafonjára vetítették rá egy ragadozó madár képét.

58 kakassal végezték el a tesztet, mindegyik állattal 3 külön alkalommal ismételve (ez összesen 174 alkalom). Az eredmények szerint, ha egyedül voltak a kakasok, 17 esetben adtak ki riasztó hangot, ám ha látták a többi csirkét, 77 esetben. Az eredmények szerint a kakasok a legtöbb esetben tényleg figyelmeztették társaikat a veszélyre.

A kísérlet következő fázisában az átlátszó kerítés helyett tükör került a terület elválasztó határvonalára, majd ismét minden kakassal háromszor elvégezték ugyanezt a tesztet. Láss csodát: a tükörkép ellenére a 174 esetből csupán 25 alkalommal adtak le riasztást az állatok! Ez arra utalhat, hogy a kakasok a saját tükörképüket nem egy másik állatként fogták fel. Nem lehet azt persze kizárni, hogy a kakas a tükörben egy fura, őt utánzó másik állatot vélt felfedezni, ezt további kísérletekkel lehet majd eldönteni. A hagyományos módon elvégzett jelölések tükörteszt során ugyanis egyáltalában nem mutatták jelét annak a kakasok, hogy felismernék a tükörképüket.

A kutatók szerint azonban gyakorlati szempontból az a valószínűbb, hogy az adott állatfaj saját viselkedéséhez igazított teszt többet elárul a lehetséges éntudatról, mint az általános, az állat sajátosságait nem figyelembe vevő jelöléses teszt. Ennek pedig más állatfajokkal végzett tesztekre nézve is hatással kell lennie.