Gyapjas orrszarvú gének – egy kis trükkel
A gyapjas orrszarvú a jégkori megafauna része volt, és azzal együtt halt ki, géneket eddig európai maradványából nem sikerült kivonni.
Egészen a mintegy 10 ezer évvel ezelőtti végzetéig elterjedt és gyakori állat volt Eurázsia területén a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis). Az állatfaj európai maradványaiból eddig nem sikerült DNS-t kivonni, így csak a szibériai maradványokról áll rendelkezésre genetikai információ. Egy német kutatócsoport trükkös módon jutott hozzá a gyapjas orrszarvú európai génjeihez: barlangi hiéna ürülékkövületéből sikerült kivonni. A kutatók a Biology Letters folyóiratban számoltak be az eredményeikről.
A gyapjas orrszarvú a jelen tudásunk szerint kb. 2,5 millió évvel ezelőtt a Himalájától és a Tibeti-fennsíktól északra eső területen élt, az első közép-európai példányai kb. 460-400 ezer évvel ezelőtt vándoroltak térségünkbe.
Míg a szibériai permafrosztban jó állapotban megőrződhettek az állati DNS-maradványok, addig Európában a melegebb éghajlat miatt nem maradt ránk a csontmaradványokból kinyerhető genetikai adat. Azonban megoldást jelenthet a ragadozók megkövült, és egyenletesen hűvös barlangokban megőrződött ürüléke – úgynevezett koprolitja – amelyből a zsákmányállatok génjeit ki lehet vonni.
Egy ilyen ragadozó volt a mai szubszaharai Afrika foltos hiénája fajtársának (alfajának) tekinthető állat, amelyet csak barlangi hiénaként emlegetünk. E faj a nagy termetű zsákmányállatokra, így a gyapjas orrszarvúkra is specializálódott.
Két németországi barlangból előkerült, megkövült hiéna ürülékmintáit vizsgálták meg, majd azok egyikéből, a benne talált DNS-töredékekből mind a barlangi hiéna, mind a gyapjas orrszarvú genomjának egy részét össze tudták állítani! A géntöredékeket összehasonlították a gyapjas orrszarvú mai élő rokona, a szumátrai orrszarvú génjeivel, a barlangi hiénáét pedig a foltos hiénáéval. Az ősi DNS-töredékek a vártnak megfelelő, korból adódó változásokat mutatták, ami azt jelenti, hogy valóban a kihalt állatok DNS-ét tudták kivonni a koprolitból.
Az adatok, mivel pusztán egyetlen mintából származnak és nem teljesek, arra nem alkalmasak, hogy messzemenő következtetéseket vonjanak le belőlük. Azt azonban ékesen bizonyítják, hogy jól használható DNS-kutatásra ez a típusú ősmaradvány is, és így sok olyan elfekvő leletből lehetne hasznos genetikai információkhoz jutni, amelyek a múzeumok raktárainak mélyén porosodnak.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Milliókat érő kincset használt ajtótámaszként az idős nő
Az asszony halála után derült ki, hogy az ajtótámasz egy igen értékes lelet.
Magyar kutatók fedeztek fel új geometriai alakzatokat
Az újonnan leírt formaosztály a természetben számos helyen megtalálható.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
