Mi történik, ha elájulunk?

Az emberek igen jelentős része elájul életében legalább egyszer, a háttérben lehet éhség, ha hosszú ideig ácsorog, vagy akár az, ha injekciós tűt vagy vért lát valaki.

Az iskolai évnyitók-évzárók kötelező programjába általában beletartozik az is, hogy a tűző napon legalább egyvalaki elájul. Az ájulás gyakoribb a nők körében, és az idősebbeket is többször érinti. A ájulások csak igen rövid ideig tartanak, pár másodperc vagy maximum pár perc után, ha az agy vérellátása például a fekvő helyzet miatt helyreáll, az ember is magához tér. Az, hogy pontosan mi zajlik ilyenkor, már régóta foglalkoztatja a kardiológus-neurológus orvosokat, most végre egy kutatócsoport rábukkant a válaszra. A Kaliforniai Egyetem (San Diego) szakemberei egy régóta ismert, Bezold-Jarisch reflex (BJR) nevű jelenséget vizsgáltak, amelyről többek közt feltételezhető volt, hogy köze lehet az ájuláshoz is. Azonban nem volt eddig információ arról, hogy milyen idegi útvonalon zajlik.
Kiderült, hogy van egy eddig nem ismert érzékelő idegsejt-csoport, amely kapcsolatot teremt a szív és az agytörzs között, és amely szerepet játszik az ájulás kialakulásában. A kutatási eredményről a Nature folyóiratban számoltak be.
Egerek segítségével vizsgálták meg az összeköttetést a kaliforniai kutatók, és arra jutottak, ha ezek a neuronok aktívvá válnak, akkor az állat az emberi ájulásnak megfelelő tüneteket mutat: azonnali mozdulatlanság, lassult pulzus és légzés, szem jellegzetes kifordulása, illetve gyors pupillatágulás.
A kutatók a bolygóideg (nervus vagus) egyik részén találtak rá arra az érzőideg-csoportra, amely befolyásolja a Bezold-Jarisch reflexet, így pl. az erek összehúzódását végző aprócska izmok működését. Ezen idegek a szív alsó felét kötik össze az agytörzs egy bizonyos részével. Amikor az egerek ezen idegét stimulálták, az egér az emberi ájulással megegyező tüneteket mutatott, többek közt csökkenő szívverés, leeső vérnyomás és légzés, valamint az agy vérellátása is csökkent.
Általánosságban az az elterjedt nézet, hogy az agy küld parancsokat a szívnek, azonban az újonnan felfedezett idegek esetében a szív küldi az információt az agynak, amelynek hatására fellépnek a tapasztalt tünetek. Kis idő elteltével azonban az agy visszaveszi irányító szerepét és „újraindítja” a rendszert, ezzel pedig megszűnik az ájulás.
Az egerek agyműködését is megvizsgálták, vagyis azt, hogy mi történik az ájulás ideje alatt. A kutatók egészen elhűltek, amikor meglátták, hogy az egerek szeme is kifordult, párhuzamosan azzal, amikor gyorsan csökkent az agyuk aktivitása. Azután, néhány másodperc elteltével az agyi aktivitás visszatért – ekkor ébredtek rá, hogy ez a felfedezés igazi telitalálat.
A kutatók a későbbiekben szeretnék részletesebben is megérteni, mi vezet el ahhoz, hogy a bolygóideg ezen érzékelő neuronokból álló csoportja aktiválódik, és pontosan mi történik az agyban, amitől az ájulás kezdetén lelassul a véráramlás. A részletek felderítésével olyan módszert remélnek majd kifejleszteni, amely az ájulással összefüggő problémákra ad orvosi segítséget.