Új tudományág születik
Vezető magyar tudósok részvételével alakult meg a Tudományos Számítások Intézete Egyesület, melynek célja, hogy elősegítse a természet-, társadalom- és humán tudományok legkülönbözőbb területein dolgozó, bonyolult számításokat alkalmazó szakemberek módszertani együttműködését, közös szemlélet kialakítását, legyen szó akár mesterséges intelligenciáról, akár a tőzsdei folyamatok elemzéséről.
Napjainkban a tudományos számítások módszereit egyre szélesebb körben alkalmazza mind a tudományos, mind az ipari szektor. A terület rohamos sebességgel fejlődik, azonban azok a szakemberek, akik munkájukban napi szinten alkalmazzák módszereit, a természet-, társadalom- vagy akár a gazdaságtudományok annyira eltérő területein dolgoznak, hogy nem sok lehetőségük van az együttműködésre, közös gondolkodásra. Ezt a problémát ismerte fel több magyar kutató, akik az ország vezető kutatóintézeteinek és egyetemeinek munkatársai, és létrehozták a Tudományos Számítások Intézete Egyesületet, ami reményeik szerint megfelelő fórumot és támogatást nyújt majd az együttműködésre, együtt gondolkodásra és ezáltal nemzetközi eredményességüket is növelni fogja.
„Azon dolgozunk, hogy segítsünk a kutatóknak, diákoknak és tanároknak abban, hogy jobban megértsék a tudományos számítások során használt kulcsfontosságú módszereket, és ösztönözzük az innovációt és a fejlődést az alap és az alkalmazott kutatások területén. A tudományos számításokat számos tudományterület alkalmazza, legyen szó mesterséges intelligenciáról, kémiáról, fizikáról, matematikáról, közgazdaságtanról, szociológiáról, adatbányászatról, kvantuminformatikáról, robotikáról, tőzsdei folyamatok elemzéséről, vagy akár biológiáról és agykutatásról.
A tudományos számítások fokozatosan önálló tudományággá válik,
a szakemberek pedig erre a tendenciára szerettek volna reagálni az Intézet megalapításával”– mondta el az intézet céljairól Telcs András, a TSZI elnöke, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Komputációs Tudományos Osztályának vezetője, az MTA doktora, egyetemi tanár.
Egy gomba tárja fel a marsi túlélés titkait
Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.
Akár egy állat is fotoszintetizálhat
Japán kutatók hörcsögsejtekbe ültettek alga színtesteket, amelyek ott két napon át aktívan fotoszintetizáltak.
Veszélyeztetett örökségünk része a Hold
Felkerült a World Monuments Fund listájára a Hold.
Ezek voltak 2024 legszebb asztrofotói
A bámulatos technikai fejlődés kíséretében váratlan és gondosan kiszámított jelenségek is megörökítésre kerültek az év folyamán.
Hatalmas kerülőutat tett a testünkben lévő szén
A földi élet alapját a haldokló csillagoktól kapott szén jelenti, egy új kutatás szerint azonban igen körülményesen kerülhetett csak a Földre ez az elem.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
