Tetvek génjei árulkodnak Amerika meghódításáról

Már jó néhány évvel ezelőtt fény derült arra, hogy az emberi ruhaviselés kezdetei legalább 170-180 ezer évre nyúlnak vissza – ekkortól léteznek ruhatetvek, a kizárólag az emberre szakosodott vérszívók, amelyek rendkívüli módon alkalmazkodtak a ruhaneműkhöz. A szakemberek szerint ezek az élősködők génjeikben hordozzák azokat a változásokat, amelyek hozzásegítették őket az emberrel közös életútjukhoz. Mivel e korábbi vizsgálatok már igen izgalmas történelmi-evolúciós eseményeket tártak fel, egy új kutatásban a fejtetvek génjeit vizsgálták meg, hasonló céllal. A kutatásról a PLOS One folyóiratban számoltak be a szakemberek.

Az ember és a csimpánz e vérszívói 5,6 millió éve különültek el egymástól, és tudjuk, hogy ez az egyik legrégebbi külső élősködőnk. E hosszú időszak mind az emberben, mind a tetvekben olyan evolúciós változásokhoz vezetett, amelyek egymással párhuzamosan zajlottak, kölcsönös alkalmazkodásként. A ruhatetű és a fejtetű ugyanannak a fajnak, a Pediculus humanus-nak két specializált változata (mások szerint két külön fajról van szó), amelyek ugyanazon a gazdán élnek, ám más testtájakra szakosodtak.

A tetvek teljes életciklusa a gazdafajon, vagyis rajtunk, embereken zajlik. Minden tevékenységük a mi életmódunkat tükrözi, ez teszi lehetővé, hogy rajtuk keresztül a saját múltunkat is jobban megismerjük. Az új kutatásban a világ 25 pontján begyűjtött, közel 300 fejtetű genomját tárták fel s hasonlították össze a genom egyes részeit.

A felmérésből arra jutottak, hogy a fejtetvek két alkalommal is átkeltek az Újvilágba: egyszer az őslakosokkal Ázsiából, majd évezredekkel később az európai hódítókkal ismét. Míg a mai közép-amerikai fejtetvek az őslakosokkal a Bering-földhídon keresztül érkező csoportba tartoznak, addig az észak-amerikai fejtetvek az újabban érkezett európai rokonság nyomait viselik génjeikben. A tetveket két fő genetikai csoportba lehetett osztani: az egyik az egész világon elterjedt, a másik csak Európában és Amerikában. Olyan tetveket, amelyek mindkét csoportból rendelkeztek ősökkel, kizárólag Amerikában találtak, e kevert csoport az amerikai őslakosok és az európai hódítók tetveinek találkozásával jött létre.

Sikerült azonosítani olyan genetikai jeleket is, amelyek alapján kimutatható, hogy a mai közép-amerikai őslakosok tetvei kelet-ázsiai ősöktől származnak, ahogy maguk az emberek is onnan érkeztek a jégkorszak idején.

A kutatók most olyan genetikai régiókat vizsgáltak, amelyek gyors változásokon estek át. Ha a lassabban változó régiókat is feltárják, akkor ezzel a régebbi eseményekre is fényt deríthetnek, amelyek az emberi evolúció vagy fajunk egyes csoportjainak vándorlása során történtek.