Rovarkártevők ellen alakulhattak ki a kannabinoidok

A kannabinoidok a kenderben termelődő vegyületek, amelyeket a felfedezésük óta vizsgálnak, bódító és gyógyászati alkalmazási lehetőségeik kapcsán, az azonban sose volt világos, mi is lehet az eredeti funkciójuk. A kenderben található számos aktív vegyület minden kenderfajtában termelődik, csak épp eltérő mennyiségben, az eddigi elképzelések szerint a növény ultraibolya sugarak elleni védelmét, kórokozók vagy épp rovarok elleni védelmét szolgálhatják. Egy új kutatásban, amelyet a Cornell Egyetem ismertetett, arra jutottak, hogy a növények rovarrágás elleni védelmét szolgálhatja.

„Feltételezhető volt, hogy valamilyen védelmi funkciójuk lehet, mivel a nőivarú virágokban fordultak elő a legnagyobb arányban, ez pedig meglehetősen gyakori a növények világában, a magvak védelme miatt” – mondta Larry Smart professzor. „Azonban eddig senki se végzett átfogó kísérleteket, amelyek igazolhatták volna a kannabinoidok rovarok elleni hatása és a növényben felhalmozódó mennyisége közti összefüggést.”

A Cornell Egyetem 2017-ben kezdett bele a kenderprogramjába, amelynek az volt a célja, hogy olyan változatokat találjanak, amelyek a helyi talajhoz, klímához és egyéb környezeti körülményekhez alkalmazkodott. Az így kiválasztott változatokat azután nyugodtan használhatták a farmerek, a növényfajták megfelelő hozamot szolgáltattak. A vizsgálatok közben vették észre, hogy egy ukrán kenderfajta igen fogékony az Amerikába is behurcolt japán cserebogár (Popillia japonica) rágására, miközben más változatokra ez nem volt jellemző. A növények vizsgálata feltárta, hogy ezek a fogékony ukrán kendernövények nem termeltek kannabinoidokat. Azokat a fajtákat, amelyekben több termelődött e vegyületekből, kevésbé károsították a rovarok. A kutatók ebből indultak ki, amikor megtervezték a kísérleteiket.

Különböző kannabinoid-mennyiséget tartalmazó növényeket és egy bagolylepke (Trichoplusia ni) hernyóit eresztették egymásnak, és így bebizonyították, hogy azokat a leveleket, amelyeket magasabb kannabinoid-mennyiség jellemzett, a hernyók kevésbé károsították. Később a laborkísérletekben a hernyók „étrendkiegészítőként” kaptak különböző kannabinoid-vegyületeket. Ezekből a vizsgálatokból derült ki, hogy annál inkább lassult a hernyók növekedése és annál kevesebb hernyó maradt életben, minél több volt a kannabinoid az étrendjükben.

A kutatók a kender bódító hatásáért felelős vegyületekkel (THCA) nem dolgozhattak törvényi szabályozás értelmében, így csak a növény többi kannabinoid hatását tudták mérni.

A kísérletek azonban arra utalnak, hogy hatékony növényvédő szerek lehetnek a kannabinoidok, azt ugyan ki kell még vizsgálni, hogy miféle rovarok ellen van igazán jelentős hatása. A következőkben például az olyan szívogató rovarokra kifejtett hatást szeretnék megvizsgálni, mint a levéltetvek. Emellett arra is kíváncsiak a szakemberek, hogy egy dél-amerikai szalmagyopárféle esetében, amelyről ismert, hogy szintén termel kannabinoidokat, vajon szintén van-e rovarok elleni védő hatása e vegyületeknek. Ha ez így van, akkor a két növény biztosan teljesen külön evolúciós úton jutott el ugyanarra az eredményre, vagyis a konvergens evolúció egy példája lehet ez.

Ha a kannabinoidok megfelelő védelmet nyújtanak a rovarkártevők ellen, akkor akár növényvédő szerként is lehet majd alkalmazni őket – persze csak olyan növényekben, amelyet nem eszik meg az ember vagy valamilyen állat.