Kinga, Kunigunda, Kincső, Krisztina2024. július 24., szerda
Tudomány

Szokatlan légköri helyzet is segíthette a hajó elsüllyesztését

National Geographic Magyarország

2022. április 13-án az orosz haditengerészet fekete-tengeri flottájának Moszkva zászlóshajóját ukrán találat érte, majd másnap elsüllyedt.

Forrás: Wikimedia Commons

Egy svéd hadászati kutatócsoport tárta fel azokat a különleges légköri körülményeket, amelyek a számításaink szerint segítették az ukrán hadsereget abban, hogy a hadihajót semlegesítsék. A kutatást a Bulletin of the American Meteorological Society folyóiratban tették közzé.

A hajót R-360 Neptun rakétákkal találták el, amelyeket azonban csak úgy lehet használni, ha előtte bemérik a célpontot – ehhez saját radaros irányítása is van. Azonban a Moszkva, Odesszától mintegy 120-135 kilométerre járt, a radarok látótávolságán jócskán kívül esett. A svéd kutatók meteorológiai mérések adatai alapján azt igazolták: a radarok látótávolságát speciális légköri körülmények növelhették meg a kérdéses időben. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a légréteg visszaverő tulajdonsága miatt a Föld görbületét követhette a radarjel, így a rakétairányító radar, a Mineral-U számára „látható” volt akkor is, ha egyébként a horizont alatt volt a hajó. A radar látótávolsága átlagos légköri körülmények közepette csupán 50 kilométer, ez volt az egyik ok, ami miatt sokan kétségbe vonták az ukrán állítást, mely szerint az ő rakétájuk találta el az orosz hadihajót.

A légkörünk az elektromágneses hullámok számára – ide tartozik a rádió, vagyis a radarjel, de a fény is – alapvetően átlátszó, vagyis a hullámok képesek rajta áthatolni. Azonban, ha a fény, vagy a rádiójel nem függőlegesen, hanem a felszínnel közel párhuzamosan terjed, akkor a légrétegek eltérő sűrűsége miatt létrejött visszaverődésnek köszönhetően sokkal távolabbról is észlelhető marad. Hétköznapibb talán a délibábok egyes eseteire gondolni, számos sarkkutató írt le olyan eseteket, amikor a napkelte a sarkvidéki területen a csillagászatilag várt időpont előtt bekövetkezett, ennek neve is van: Novaja Zemlja-jelenség. Ilyenkor gyakorlatilag úgy tűnik, mintha a megfigyelő a valós földrajzi helyzeténél jóval közelebb volna a napkelte láthatósági zónájához, a hadihajó esetében pedig a hajó volna sokkal közelebb, mint a valóságban volt. A légkörünk fénytörési indexe (ami természetesen nemcsak a fénytörésre, hanem más elektromágneses hullámok törésére is érvényes) a különböző sűrűségű rétegek közt olyannyira eltérhet, hogy a fény mintegy csapdába esik, és nem egyenes vonalban terjed, hanem a légréteg aljáról visszaverődve követi a Föld görbületét.

Délibáb, amely egy igen távoli szigetet tesz láthatóvá. A tengerfelszín felett közvetlenül látszó világos sáv az, amelyben ez esetben a fény csapdába esve eljut a megfigyelőhöz. A radarjel ugyanilyen módon csapdába esik és követi a Föld görbületét.
Forrás: Wikimedia Commons

A rádióamatőrök számára ismert jelenségről van szó, vannak olyan időjárási körülmények, amikor a rádióadások a szokásosnál nagyobb távolságból hallhatóak. A radarmérések ugyanígy függenek az időjárástól, és nem is ez az első olyan eset, amikor egy, a radar hatótávolságán túli objektum kerülhetett a radar irányítóinak látóterébe (pl. az Öböl-háború idején ) Félreértés ne essék: ezek az esetek nem az ionoszféra jól ismert rádiójel-visszaverő tulajdonságán alapulnak, hanem a légkörünk alsó néhány száz méteres rétegének tulajdonságain!

No de milyenek is voltak azok a légköri körülmények, amelyek 2022 tavaszán elvezethettek az orosz hadihajó kilövéséhez?

Az eseményről készült leírásból kiderült, hogy a hajók elleni rakéta radarrendszerén helyi időben délután 4-kor tűnt fel egy nagy méretű objektum, amelyet a Moszkva hajónak véltek az irányítók, és két perccel később kilőttek rá két Neptunt. A svéd kutatók erre az időre készült meteorológiai mérések elemzését végezték el, és kiszámították, hogy a légkör rétegeinek mennyi volt az aktuális helyzetben a visszaverési indexe, és ez miként befolyásolhatta a radar „látótávolságát”.

Troposzféránk, vagyis a légkör legalsó, időjárásban érintett része alapesetben a felszín közelében a legmelegebb, s felfelé haladva egyre hűl. Azonban vannak olyan időjárási helyzetek, amikor alul van hidegebb s fenn meleg – ezt nevezzük hőmérsékleti inverziónak. Hazánkban ez a téli időszakra jellemző hidegpárna helyzet, ilyenkor a medencét kitöltő hideg levegőre úgy érkezhet meleg levegő, hogy a hideg megszorul alul.

A ciklon elhelyezkedése 2022. április 13-án
Forrás: Bulletin of the American Meteorological Society / Eumetsat

A kérdéses napon egy alacsony nyomású légköri képződmény helyezkedett el, középpontjával az Azovi-tenger felett, amely a nap folyamán fokozatosan nyugatabbra helyeződött és közben megerősödött. Hétköznapi nyelven: egy ciklon uralta a területet. A ciklon szele szinte merőlegesen fújt a Fekete-tenger nyugati partjára, nagyjából abba az irányba, ami az odesszai rakétabázistól a tengeren lévő hadihajó felé mutatott. A szél hosszú órákon keresztül állandó volt, és segítségével a szárazföld feletti meleg, száraz levegő a tenger feletti párával telt, nedves, hűvös levegő tetejére siklott. Ennek hatására élesen elkülönült a hidegebb és párás alsó réteg a felette lévő meleg, száraz rétegtől, inverzió alakult ki, amely a légrétegek sűrűségének jelentős eltérésével járt. Ez a légköri inverzió okozhatta azt, hogy a radarhullámok sokkal nagyobb távolságba is eljuthattak (majd onnan visszaverődve visszajuthattak), mint normál légköri körülmények során. A számítások azt mutatták, hogy a radar a nap folyamán korábban nem vehette volna észre az orosz hajót, csak a délutáni órákban, majd éjszakára ismét változtak a körülmények, és megszűnt az észlelési lehetőség.

Elektronikai hulladékból lehet ritkaföldfémeket bányászni

Elektronikai hulladékból lehet ritkaföldfémeket bányászni

A ritkaföldfémek nem véletlenül kapták nevüket, valóban ritkán lehet bányászni őket, azonban az elektronikai iparnak szüksége van rájuk.

45 millió dollárt fizettek egy dinócsontvázért

45 millió dollárt fizettek egy dinócsontvázért

Az Apex nevű példány egy rendkívül ép csontvázú sztegoszaurusz.

Száz éve nem találtak ennyire teljes dinókövületet Nagy-Britanniában

Száz éve nem találtak ennyire teljes dinókövületet Nagy-Britanniában

A 120 millió éve élt állat csontjaira a Wight-szigeten, a Compton-öböl területén bukkantak rá.

Részben föld alatt élt ez a dinoszaurusz

Részben föld alatt élt ez a dinoszaurusz

A kréta időszak közepén élt állat élete egy részét földbe vájt üregeiben töltötte el.

Nem ugrált jókedvében az óriás őskenguru

Nem ugrált jókedvében az óriás őskenguru

A kövületek új, összehasonlító vizsgálata alapján úgy tűnik, eddig nem voltak helyesek az elképzeléseink az állat mozgásáról.

National Geographic 2024. júliusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

15 900 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlapNational Geographic 2024. áprilisi címlapNational Geographic 2024. májusi címlapNational Geographic 2024. júniusi címlapNational Geographic 2024. júliusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket