A fekete halál túlélőinek átalakult a mikrobiomja

Ma már tudjuk, hogy a modern, nyugati civilizáció lakóinak mikrobiomja eltér a természetközeli népek mikrobiomjától, leginkább a testünkben élő mikrobák sokféleségében. Bár számos elképzelés van arról, hogy egyes civilizációs betegségek létrejöttében a mikrobiom összetétele is szerepet játszik, azt valamiért eddig nem vizsgálták, hogy miként alakult ki a mai nyugati társadalmak mikrobiomja.

Egy újonnan, a Nature Microbiology folyóiratban publikált tanulmány ezzel a kérdéssel foglalkozott, és talált érdekes nyomokat. A Pennsylvania Állami Egyetem által ismertetett kutatás során egykor Nagy Britanniában élt emberek (235 fő) fogkövének maradványai alapján rekonstruálták a mikrobiom fejlődését, az elmúlt jó 4000 évből.

A fekete halál az a rendkívül súlyos pestisjárvány volt, ami Európa lakosságának 30-60 százalékát elvitte, és alapvetően változtatta meg a történelmet, s az emberiség fejlődését. Úgy tűnik, e járvány, főként az ezt követő étrendi és higiénés változások révén átalakíthatta az ember mikrobiomját, és ennek hatására nőtt számos civilizációs betegségre való hajlamunk.

„A modern mikrobiomot betegségek széles körével hozták összefüggésbe, köztük az elhízással, a szív- és érrendszeri betegségekkel, és a rossz mentális egészséggel.” – mondta Laura Weyrich, a kutatás egyik vezetője. „Ha megismerjük e mikrobaközösségek eredetét, az segíthet a betegségek megértésében és kezelésében is.”

A kutatók szerint az étrend átalakulása állhatott a száj-mikrobiom átalakulásának hátterében, ám eddig sehol sem vizsgálták meg azt, hogy egy adott népesség esetében miféle változások zajlottak. A legtöbb esetben mai természeti népek mikrobiomját tekintették az iparosodás előtti kiinduló állapotnak a nyugati társadalmak körében is, azonban a kutatók úgy vélik, ez nem megfelelő összehasonlítás: a modern természeti népek mikrobiomja nem tükrözheti tökéletesen a nyugati társadalmak előd népességének mikrobáit. Ráadásul ezek a mai természeti népeket érintő vizsgálatok olyasmik, amikből e népek maguk nem profitálnak, kihasználni őket pedig nem etikus.

Weyrich úgy véli, pontosabb eredményt ad és etikusabb is, ha a mai nyugati társadalmak előd népességének mikrobáit igyekszünk megkeresni, jelesül a fogkőbe zártan. 27 régészeti helyen (Anglia és Skócia területén) összesen 235 ember fogkövének vizsgálatát végezték el, az emberek időszámításunk előtt 2200 és időszámításunk szerint 1853 között éltek. A fogkő-mintákon ultra steril laborban végeztek DNS-vizsgálatokat (elkerülendő a modern kori szennyeződést), és összesen 954 mikrobát tudtak azonosítani. Ezeket két csoportba tudták sorolni az alapján, hogy mely baktériumok voltak dominánsak: a Streptococcus vagy a Methanobrevibacter. Míg az előbbi gyakori a mai ipari társadalmakban, az utóbbi nagyjából kihaltnak tekinthető.

A mikrobiom eredetének vizsgálatából arra jutottak a kutatók, hogy a változékonyság több mint 10 százalékát lehet időbeli változásokhoz, így például a fekete halál járványához kötni. „Tudjuk, hogy a pestisjárvány túlélői gazdagabbak voltak és így kalóriadúsabban táplálkozhattak. Elképzelhető, hogy a járvány olyan táplálkozási átalakulást eredményezett, ami miatt aztán a száj-mikrobiom is megváltozott.” – tette hozzá Weyrich.

A kutatók ennek eldöntésére összehasonlították a két mikrobacsoportot olyan funkciók tekintetében, mint a rost, a szénhidrát vagy a tejcukor feldolgozása. Ebből világossá vált, hogy a Streptococcus-csoport tulajdonságai a modern étrendet tükrözik, a Methanobrevibacter-csoportból pedig hiányoztak a tejtermék- és a cukorfogyasztáshoz köthető tulajdonságok, vagyis ez lehetett az ősibb emberi étkezéshez köthető.

„A kutatásunk arra mutat rá, hogy a modern száj-mikrobiom olyan múltbéli étrendi változásokból eredhet, amelyek a második nagy pestisjárványhoz köthetőek.” – mondta Weyrich. Hozzátette, ez elősegítheti a mai krónikus, nem fertőző betegségek jobb megértését.