A tudomány kategória Prima Primissima díjazottja 2023-ban
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten, 2023. december 1-jén.
„Ez az ünnep egyúttal arra a felelősségre is emlékeztet bennünket, hogy ápoljuk és támogassuk a tehetséget, segítsük a következő generációkat az álmaik megvalósításában” – fogalmazott Freund Tamás az MTA elnöke, hozzátéve, hogy az eseményen jelenlévő vállalkozások támogató tevékenysége nem csupán felelősségérzetüket példázza, hanem egyúttal befektetést is jelent a társadalom gazdagabb és egészségesebb jövőjébe.
A magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász, akadémikus kapta az elismerést.
A díjazott a József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd csillagászattal kezdett foglalkozni. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A Junior Prima Díjakat 2023. november 27-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia
épületében.
Díjazottak: Abdai Judit (etológia), Biró Zsófia (jogtudományok, gazdaságtudományok), Boza István (közgazdaságtan), Csípő Tamás (orvostudomány), Kutus Bence (kémia), Mester Dávid (kémia), Polyák Helga (biológia), Prokop Susanne (orvostudomány), Szlancsik Attila (műszaki tudományok/anyagtudomány), Varga Tamás (fizika).
Öt másodpercre van szükség a békésebb vitákhoz
A hétköznapi viták gyakran agresszív veszekedéssé fajulhatnak, azonban van olyan módszer, amellyel ez a stádium megelőzhető.
Ez a borostyán igazi kincs
A 40 millió éve megkövült gyanta olyan ritkaságot rejt, amely Európa egykori biológiai sokféleségéről is árulkodik.
Megviselte a jégkori klíma Európa népességét
Drámai népességcsökkenést okozott Európa vadászó-gyűjtögető lakói körében a jégkori klíma.
A sókrízis gyökeresen átalakította a Földközi-tenger élővilágát
A kb. 5-6 millió évvel ezelőtti időszakban a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közti összeköttetés megszakadt, a tenger pedig közel jutott a teljes kiszáradáshoz.
Agyunk legemberibb részét fenyegeti az öregedés
Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
