A tudomány kategória Prima Primissima díjazottja 2023-ban
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten, 2023. december 1-jén.
„Ez az ünnep egyúttal arra a felelősségre is emlékeztet bennünket, hogy ápoljuk és támogassuk a tehetséget, segítsük a következő generációkat az álmaik megvalósításában” – fogalmazott Freund Tamás az MTA elnöke, hozzátéve, hogy az eseményen jelenlévő vállalkozások támogató tevékenysége nem csupán felelősségérzetüket példázza, hanem egyúttal befektetést is jelent a társadalom gazdagabb és egészségesebb jövőjébe.
A magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász, akadémikus kapta az elismerést.
A díjazott a József Attila Tudományegyetemen fizikusként végzett, majd csillagászattal kezdett foglalkozni. Kezdetben a változócsillagokat, a kisbolygókat és a csillaghalmazokat, majd az extraszoláris bolygórendszereket kutatta. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójaként létrehozta a Svábhegyi Csillagvizsgálót, a kutatóközpont interaktív élményközpontját. Jelenleg a Kepler, TESS és Cheops űrtávcsövek adatain alapuló vizsgálatokkal, illetve a Piszkéstetői Obszervatórium műszerfejlesztési munkálataival foglalkozik. A Széchenyi-díjas fizikus a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
A Junior Prima Díjakat 2023. november 27-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia
épületében.
Díjazottak: Abdai Judit (etológia), Biró Zsófia (jogtudományok, gazdaságtudományok), Boza István (közgazdaságtan), Csípő Tamás (orvostudomány), Kutus Bence (kémia), Mester Dávid (kémia), Polyák Helga (biológia), Prokop Susanne (orvostudomány), Szlancsik Attila (műszaki tudományok/anyagtudomány), Varga Tamás (fizika).
A műtrágyázott legelőkön fele annyi a beporzó
A világ lakható területeinek közel negyede mezőgazdasági célú legelő, amelyek jelentős részét műtrágyázzák.
76 millió éves harapásnyomot találtak
Nagyon ritkák az olyan ősmaradványok, amelyekből az egyes állatok közti kapcsolatokra, konfliktusokra derülhet fény.
Alig evett húst az Australopithecus Dél-Afrikában
Több mint 3 millió éve élt elődeink fogzománca megörökítette az egykori étrendet, amelyben nem sok hely jutott húsnak.
Kiderült, miként lett az embernek hosszú haja
Az ember evolúciója során a testét borító szőrzet legnagyobb részt visszafejlődött, a fején azonban ezzel ellentétes folyamat zajlott: hajunk egyre hosszabbá vált.
Korábban ismeretlen, ősi rokonunkra bukkantak
Új taggal bővült evolúciós családfánk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
