Súlyos kritikák a klímakonferencia kapcsán

A COP28 klímakonferenciát máris igen keserű szájízzel említik a klímakutató és légkörkutató szakemberek, szakpolitikusok.

A nyilvánosságra hozott szövegben mindössze annyi szerepel, hogy a fosszilis üzemanyagok fogyasztásának és kitermelésének csökkentése, ahelyett, hogy ezek végleges kivezetését sikerült volna a záródokumentumban leszögezni.

A puszta csökkentés távolról sem elegendő ahhoz, hogy a 1,5 Celsius-fokos kritikus szint alatt tartsuk a felmelegedést, ezzel megőrizzük bolygónk legnagyobb részén az élhető környezetet. Számos közösség – köztük az EU, Óceánia szigetállamai, Latin-Amerika országai és számos nemzetközi civilszervezet – amellett érvelt, hogy a teljes kivezetésnek be kell kerülnie a dokumentumba, azonban az erre utaló megfogalmazások egész egyszerűen eltűntek.

Az olajtermelő országok lobbihatása miatt nem kerülhetett bele az egyezségbe a fosszilis energiahordozók szükséges végső kivezetése – pusztán rendkívül szerény korlátozási óhajt szövegeztek meg. A dokumentumban így fogalmaztak: „A fosszilis energiahordozók kitermelésének és fogyasztásának igazságos, rendezett és méltányos csökkentése oly módon, hogy az a tudománynak megfelelően 2050-re vagy az a körüli időszakra elérje a nettó zéró kibocsátást.”

„Ahhoz, hogy elkerüljük a 1,5 Celsius-fokot meghaladó, katasztrofális felmelegedést erős, egységes és globális elkötelezettséget kell vállalnia a világnak arra, hogy a fosszilis üzemanyagok használatát 2050-re teljesen kivezeti. Keserű csalódás, hogy nem sikerül ezt az elkötelezettséget felvállalni, és ezzel nyitva maradt a szénnel teli energiahordozók kitermelésének és elégetésének lehetősége, ami a klímaváltozás már most érezhető hatásait tovább fokozza” – mondta el Jim Radford, a La Trobe Egyetem professzora.

„A fosszilis üzemanyag-lobbi óriási erőket mozgósított a COP28-ra, ezt a befolyást tükrözi a konferencia elnöke által benyújtott igen gyenge szövegtervezet. Azzal, hogy a fosszilis üzemanyagok gyors kivezetésének kötelezettségéről nem tesz említést a szöveg, egyszerűen semmibe veszi a klímatudomány mára fülsüketítően hangos üzenetét, s az alacsony fekvésű szigetállamokat arra ítéli, hogy a tenger elmossa őket” – mondta Clive Hamilton professzor, a canberrai Charles Sturt Egyetem klímaszakértője, aki számos korábbi klímakonferencián részt vett a Klímaváltozási Hatóság tagjaként.

Az olajra alapuló gazda(g)ságú Egyesült Arab Emírségekben, Dubajban tartott konferencián az ország ipari és technológiai minisztere, egyúttal az állami olajvállalat vezetője elnökölt, ez ellen már a konferencia előtt hónapokkal sok résztvevő tiltakozott. Úgy látszik, a félelmeik beigazolódnak.

Számos szakpolitikus szerint is elfogadhatatlan a megfogalmazás, így jó eséllyel sok ország alá sem írja majd az egyezményt, mivel az semmi olyan gyakorlati intézkedéssel nem jár így, ami elvezethetne a klímacélhoz. Nem elég megemlíteni, hogy a tudománynak igaza van, majd ugyanúgy folytatni a fosszilis üzemanyagok égetését, mint korábban.

Szaúd-Arábia például végig azt a megfogalmazást támogatta, amely szerint csak a fosszilis energiahordozókból eredő kibocsátást csökkentenék, nem pedig az efféle energiahordozók kitermelését és használatát. Ez gyakorlatban a jelenleg még igen drága és rossz hatásfokú szénmegkötési technológiákra helyezné a hangsúlyt az azonnali cselekedetek helyett. A csökkentési módszereket szabadon választható lehetőségként tálalja a dokumentum ahelyett, hogy kötelezné őket bizonyos lépésekre.
Azonban ahhoz, hogy 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk a felmelegedést, ez édeskevés; minden lehetséges módszert és ezek együttesét meg kell ragadnunk a súlyosabb bajok elkerüléséhez.

„Minden egyes szén-dioxid molekula, amelyet a légkörbe engedünk, melegíteni fogja bolygónkat a következő évszázadokban. A tudomány bizonyítékai világosak – ahhoz, hogy stabilizálhassuk a klímát, be kell fejezzük a fosszilis energiahordozók elégetését” – mondta Dr. Edward Doddridge, a Tasmaniai Egyetem fizikai oceanográfusa, az Ausztrál Antarktiszi Program kutatója.

Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen a 1,5 fokos klímacélt megtartani, azonnali cselekvés szükséges, nem pedig 2050 körüli, és minden egyes évvel egyre nehezebbé válik ennek elérése.