Emiatt lehetnek egyesek korán kelő típusok

Próbálták már sokféle módon magyarázni a baglyok és a pacsirták közti különbségeket, egy új kutatásban arra jutottak, hogy talán neandervölgyiektől örökölt gének tehetnek arról, hogy néhányan szeretnek korán kelni. A kutatási eredményt hamarosan a Genom Biology and Evolution folyóirat teszi majd közzé.

Az ember, és persze más élőlények cirkadián ritmusának alapvető irányítója az a környezet, amelyben él. A modern ember afrikai eredete során a trópusi, nagyjából 12-12 órás napszakok vezérelték azt, hogy mikor és meddig legyen ébren. Az Afrikát már több százezer évvel korábban elhagyó rokonaink, a neandervölgyiek viszont a mérsékelt égöv időszakosan jóval rövidebb nappalaihoz alkalmazkodtak – ez könnyen érthető, mert ez tette csak lehetővé a megfelelő élelemszerzést, főként a téli időszakban. Azután, amikor a modern ember is kivonult Afrikából és keveredhetett a neandervölgyiekkel, számos génjük átkerült a mai emberi génkészletbe. A neandervölgyiek génjei, amelyek már korábban a hűvösebb klímához és eltérő környezethez alkalmazkodtak, segítették, gyorsították a modern ember alkalmazkodását ugyanehhez.

A kutatók 246 olyan gént vizsgáltak meg, amelyek a cirkadián ritmussal összefüggenek. Ezekből több tucat esetében sikerült azonosítani, hogy a neandervölgyiek esetében meghatározó jelentőséggel bírtak, és eltért a modern emberben lévő változatuk a neandervölgyiekétől.

Ezután a kutatók azt mérték fel a brit BIOBANK adatain, hogy azok a cirkadián génjeink, amelyeket a neandervölgyiektől örököltünk, vajon összefüggésbe hozhatóak-e az adott gént hordozó személy alvás-ébrenlét ritmusával, kronotípusával.

Arra jutottak, hogy ezek a neandervölgyi eredetű cirkadián gének jóval inkább összefüggenek azzal, ha valaki pacsirta típusú, vagyis hajlamosabb korán kelni, vagyis a neandervölgyi örökség ébreszti fel azokat, akik korán kelő kronotípusúak. A felfedezés összhangban van az állatvilágban tett, szintén a magasabb szélességekhez való alkalmazkodás genetikai jeleivel, a kutatók szerint a modern ember esetében is azért maradhattak meg ezek a neandervölgyi gének, mert elősegítették a környezethez alkalmazkodásunkat.

A kutatók hozzátették, mivel a cirkadián ritmus elképesztően összetett genetikai irányítású tulajdonság, ezért a most vizsgált néhány tucat gén semmiképp sem adhat teljes képet. Igyekeztek olyan géneket kiválasztani, amelyek a legalapvetőbbek a cirkadián irányítás szempontjából, de előfordulhat, hogy mégis kimaradtak olyan gének, amelyek fontosak lennének. A talált különbségek mindenesetre jól magyarázhatóak az afrikai és a mérsékelt övi életkörülmények hatásával, az eltéréshez való alkalmazkodással.